15711. lajstromszámú szabadalom • Forgó petróleum-mótor

viil még az (A7) csapágyba is ágyalva van, az (A7 és A3) csapágy között a (B1 csapra egy fogaskerék vagy szíjdob van fölékelye. A rajzon egy szíjdobot ábrázoltunk. A (Dx) dugattyúk rudazata egy merev (E) hajtórúdhoz (1. és 2. ábra) csuklósan kapcsolt (f) hajtórúdakból áll. Mindegyik hajtórúd egy-egy, a (Dx) dugattyún átmenő (G) forgáscsap segélyével van a megfelelő (Dx) dugattyúval kapcsolva (1. az 1. ábrát), bár ezen csapok a dugattyúhoz csavarolt kapcsoló darabokba is ágyaihatók. Az (F) hajtórúd egy megfelelő csapágy­szerű rész segélyével a (B) tengely könyö­kén van fölhúzva, úgy hogy az összes (Dx) dugattyúk a (B) tengely körül keringenek. Ugyancsak a (B) tengely körül keringenek az (Ax) hengerek is. Minthogy a (Dx) du­gattyúk egy kör mentén vannak elhelyezve, mely kör a hengerek által képezett körrel szemben exczentrikus, az egyes dugattyúk a (B) tengely körül keringve a megfelelő (Ax) hengerekben eltolódnak ugyan, de épen azért, mert egy körben syinmetrikusan van­nak elhelyezve, tömegnyomatékok és így káros rázkódások föllépésére okot nem ad­nak. mely rázkódások más gépeknél annál nagyobbak, minél nagyobb sebességgel forog a gép. Ebben az értelemben azt lehet mon­dani, hogy bár a hengerekben ide-oda moz­gó dugattyúk vannak alkalmazva, az új forgó mótor mégis a forgó motorok ama csoportjába tartozik, mely a Root vagy Fábry féle fúvók módjára működik. A (Dx) hengerek (B3) fenekei (1. és 2. ábra) a hengerekbe megfelelően be vannak csavarva egy és a hengerek burkolására szol­gáló (B2) aczélabroncs megerősítésére szol­gálnak. Ez a (B2) abroncs a hengerek fenekére és szélére és a (Blü) bordákra fekszik, melyek az egyes hengereket egy­mással összekötik. Ily módon az abroncs egész kerületén alá van támasztva. A hat (B4) csavar, melyek a (B5) fejekkel vannak ellátva, a (B2Í abroncsot a (B3) henger­fenekekkel kapcsolja. Az abroncs egyik ol­dalán két (B6) borda van alkalmazva, melyek között egy fékszalag fekszik, úgy hogy a motort szükség esetén fékezni lehet. Az abroncs akként van méretezve, hogy a mótor czentrifugál erejének még akkor is ellenáll­hasson, ha az egyik vagy másik henger el­törne. A (H Hl H2 H3 H4 H5) szelepházak (3. ábra) az (Ax) hengerek oldalán vannak al­kalmazva és az (Ax) hengerekkel egy da­rabból öntve. Az (L és J) szelepek egymás fölött foglalnak helyet, úgy hogy az (1) kompressziókamara lehetőleg kicsi. Az (A2) beszivatócsövek a szelepházakba vezetnek. Ezek a csövek a (D) toldatot kapcsolják — mint azt már mondottuk — a hengerekkel (I. az 1. ábrát). A (J) szele]) befelé nyílik, úgy hogy a czentrifugál erő hatása, alatt záródni törekszik. (K) szeleprúdjára egy (KI) tekercs­rúgó hat. Ez a rúgó a szelepet a szele]) nyí­lása után mindig a fészkére nyomja. A sze­leprúd az (L) szelepen át van vezetve, úgy­szintén ezen szele]) csőalakú (M) szelep­rúdjáii is. A második szelep alsó részébe egy csavarház van csavarva, mely az erős (X) tekercsrugó megtámasztására szolgál. A szelepek (K) szeleprúdjára a rúgó ugyan­csak egy csavarház segélyével támaszkodik és az (O) emelő, melyet később fogunk le írni, eme két csavarház között mozog. A fix (B) tengelyen ott, hol az az (Ax) hengerek burkolatából kilép, (Pl) karmantyú van al­kalmazva. Ezt a karmantyút az (Ax) hen­gerekkel együtt forgó harmadik (AH) lemezen alkalmazott (P2) fogaskerék forgatja, A fo­gaskerék és a karmantyú áttevési viszonya 1: 2. A (Pl) karmantyún hat (C3) exczenter van, melyek homlokfölületeibe megfelelő vezérgörbék vannak bemaratva. Ezeket a vezérgörbéket három különböző görbületi sugárral biró körív és három átmeneti görbe alkotja. Az ily módon létesült vezetékekben mozognak a kis (C5) emelőkre szerelt (C4) csigák. Bár a megrajzolt gépnél a hat (Ax) hengernek megfelelően hat ily emelő vau alkalmazva, a rajzban világosság okáért csak egyet rajzoltunk meg. Az emelők mindegyike egy-egy kis (Q) tengelyre van ékelve (1 a hat (Q) tengely elrendezését az 5. ábrán), melyek az (A) korongba és (AH) lemezbe vannak ágyalva. A vezetékekben csúszó csigák az emelők

Next

/
Thumbnails
Contents