15623. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető gázfűtésű fürdőkályha

Megjelent 18Í>1). évi szeptember lió 16-án. MA.GY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15623. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Szétszedhető gázfűtésű fürdőkályha. HORN GUSZTÁV MÉRNÖK BRAUNSCHWEIGBAN. , A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 12-ike. A jelen találmány tárgyát a kályha köpenyén heliil szabadon elrendezett, túlcsorduló medenczékből álló belső berendezés képezi, gázzal fűtött fürdőkályhák számára. Ezen berendezést az jellemzi, hogy daczára ezen túlcsorduló medenczék szabad elhelyezésének, mindamellett azoknak belvilága a lánggal nem érintkezhetik s a fürdővíz beszennyeződése teljesen ki van zárva. A belső berendezésnek egy-egy eleme egy tányéralakú és egy gyűrűalakú túlfolyó medenczéből áll, melyeket egy hasonlóan gyűrűalakú födél oly módon egyesít, hogy az ezen födélen alkalmazott középső nyíláshoz egy rövid csődarab csatlakozik, mely összeköttetésben áll a legközelebbi elem fenekének központi nyílásával. A fűtő gázok az egyes elemek között alkalmazott válaszfalak közvetítésével oly vezetést nyernek, hogy úgy maguk a gyűrűalakú túlfolyó medenczék, mint a fölöttük fekvő tányéralakú medenczék teljes kiterjedésükben hevíttetnek ; még pedig az előbbi közvetetlenül alsó részén, a másik pedig közvetve, a fölötte alkalmazott födő melege által. A mellékélt rajzlapok 1. ábrája a találmánybeli fürdőkályha berendezésnek két különböző kiviteli alakját mutatja be. A kályha alsó részén föltűntetett kiviteli | módnál minden egyes elem a fölfelé nyúló (al) karimával ellátott. (a) gyűrűs medenczéből, a (bl) talpaival az (a) Inedenczének középen lévő túlfolyató nyílásának szélére fekvő lapos (b) tányérmedenczéből s az utóbbi fölött fekvő (a) medencze külső szélére s a központi (fl) csődarabhoz támaszkodó (c) födőből áll. Ezen központi csődarabok alsó, megfelelő hasítékokkal ellátott végükkel az (a) medenczében foglalt vízbe merülnek. A (d) gázlángzó fölé helyezett (e) gyűjtőedénynek födele egy középső (f) csőtoldattal bír, melynek fölső végére a legalsó kályhaelem (a) gyűrűs medenczéjének megfelelően kiképezett gyűrűs hornya fekszik. Ezen (a) gyűrűs medencze további támasztópontjait a (g) lángtérítő lapokon alkalmazott (g2) bordákban találja, amelyek mint az az 1. ábra mellék ábrájából látható, fölső szélükön horonnyal bírnak, mely a legközelebbi (g) lángtérítő lemezen alkalmazott (gí) borda befogadására szolgál. A legalsó lángtérítő lemez ezen alsó bordáival (e) gyűjtőedény födelére támaszkodik. Mindenik kályhaelem födelének középső nyílásához szintén egy-egy (fl) csődarab csatlakozik, melynek fölső végén a legközelebbi elemnek gyűrűs inedenczéje nyugszik. Az (a) gyűrűs medencze belső szélén túl-