15602. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű dróthúzó gép

— 2 -gép munkabírását a húzódobok tengelyeinek és fogaskerekeinek egy síkban való elhelyezése által nagyobbíthassuk. A gép minden oldalán egy-egy egymástól független sor dróthúzó pofával, továbbá közepén egy tengellyel van ellátva, mely a húzódobok tengelyeinek páronként való működtetésére szolgál; a középső tengely a tengely mellett egymással szemben fekvő két-két húzódob tengely között egy-egy csapágyon megy át, melynek két oldalán a tengelyre egy-egy fogaskerék van fölékelve, mely fogaskerekek a gép két oldalán lévő húzódobok tengelyére ékelt fogaskerekeket forgatják. A kúpkerekeknek ily módon való elrendezése által a középtengely csapágyaira eső fognyomások kiegyensúlyozhatok. A gép ágyát egy belső szekrényszerű mélyedéssel és oldalt karimákkal ellátott öntvény képezi, a belső mélyedésben foglalnak helyet a kúpkerekek. A belső szekrényalakú mélyedés az ágyat rendkívül szilárddá teszi, a szilárdságot és ellenállási képességet azonban a szekrénnyel egy darabból öntött víztartály is nagyobbítja. Vastag drótok húzására szolgáló gép hossza mintegy 8 m., ezért az ily gépek ágyát egy darabból önteni nem sikerült. Az ily gépek ágyait ezért hosszirányban a középvonal szerint megosztjuk, a csapágyakat pedig a hézag fölött helyezzük el és a két félhez csavaroljuk, hogy a két fél kapcsolását ez által is megbízhatóbbá tegyük. Az ágy mellső végén kiváltható csapágyak vannak, hogy a különböző átmérőjű készletdobokat a kellő helyzetben lehessen elhelyezni. A forgó dróthúzópofák tartóit eddig általában aczélból szokták készíteni, hogy a dróthúzó pofa hátsó végén egy golyópálya létesülhessen. A szóban lévő találmány szerint ezek a tartók öntöttvasból készülnek ós egy fogaskerékkel egy darabból öntött tengelyt képeznek, melynek hátsó részén kiváltható, aczélból készült golyópályája van. A golyópályák kerületük egy pontján föl vannak hasítva, illetve vágva, ha elkoptak könnyen kiválthatók, úgy hogy az egész húzópofatartó kiváltása fölösleges. A motolladobok egy emelő berendezéssel vannak fölszerelve, hogy a fölmotollázott drótot el lehessen távolítani, míg az egész gépnek egy külön berendezése van, melynek segélyével a drótra egy sor húzópofát föl lehet húzni és azokat a húzópofatartókba a tartók megfelelő hasítékai segélyével el lehet helyezni. A csatolt rajzlapon: az 1. ábra a kettős dróthúzó gép fölülnézete, az (la) ábra a kis (pontozva jelzett) fölmotollázó dob csapágyának fölűlnézete, hogy a dobnak a dróthúzópofákra viszonyított helyzete látható legyen, az (lb) ábra az I. ábrán látható nagyobb fölmotolázó dob csapágyának fölűlnezete. A 2. ábra a gép oldalnézete, a (2a) ábra a fölmotolázódob csapágyának homloknézete, a 3 ábra a gép keresztmetszete az 1. ábra 6—6 vonala szerint, a 4. ábra a gép hátsó végének (a motolla dobokkal fölszerelt végének) nézete, az 5. ábra a gépágy fölűlnézete, a 6. ábra a húzópofatartó homloknézete, a 7. ábra hosszmetszete, a 8. ábra a golyópálya homloknézete, a 9. ábra oldalnézete, a 10. ábra az egyik húzódob metszete, a 11. ábra a drót vezetési módját ábrázolja, a 12. ábra a motolladob és emelő készülékének oldalnézete, a 13. ábra fölűlnézete, a 14. ábra a dróthúzó pofák fölfűzésére szolgáló berendezés fölűlnézete, a 15. ábra oldalnézete, a 16. ábra elölnézete, a 17. ábra a fölfűzésnél használt húzópofa-tartó axonometrikus képe. A gépágynak kerületén (A) víztartálya, közepén egy (C) mélyedése és a két rész között (B) karimája van, mely eme két részt kapcsolja. A (C) mélyedésnek egy (c1) bordája van, hogy a megosztott ágy részeit össze lehessen csavarolni. A mélyedés fenekén vannak a (c2) kiemelkedések. melyeken a (D) hajtótengely