15531. lajstromszámú szabadalom • Vágányfék vasúti vonatok megállítására
— 2 — sokon az ütköző gerendák közelében van elhelyezve (4. ábra.) Az ábrázolt, vasúti vonatok számára való vágányfék lényegében a következő részekből áll: 1. Közbenső állomásokon két vágányu vasutaknál az épen most említett légsűrítő készülékből, melyből a levegő a nyomóhengerhez vezettetik. Utóbbiban van az (a) dugattyu (8. ábra), melynek mozgását a tolószekrényben lévő (b) tolóka szabályozza. Ezen (c) rúddal ellátott tolóka a bejáratot elzáró jelzőszárnnyal, a szárny (d) rúdja és (g) emeltyű közvetítésével hozatik kényszermozgású kapcsolatba. Az (a) dugattyú (h) rúdja (i) nyomórúdban találja folytatását. 5. 6. és 7. ábra, mely megfelelő távolságokban (k) emeltyűkre hat. Ezen (k) emeltyűk beton talapzatra szerelt (1) forgószékeken vannak elhelyezve s össze vannak kapcsolva az (o) csuszó-padokon nyugvó (n) féksinek (m) nyomó- ill. huzó-rudjaival. Az (n) féksinek útját egyrészt a (p) visszatartó csavar, másrészt a csuszópadok (r) karimája határolja. Ha a vonat az «állj» jelzés daczára be akarna robogni, mivel (b) tolóka a jelzés folytán elmozdult, ez által az (a) dugattyú előtt lévő sűrített levegő elillanhatott, míg a sűrített levegő (a) dugattyú háta mögé kerül, az (a) dugattyút, vele az (i) rudakat elmozdítja és a (k) emeltyűknek elforgatása következtében az (n)féksíneket a futó sínekhez közelíti-, ennek következtében az (n) féksín és a futósín közé berobogott vonat kerék karimáinak belső oldala az (n) féksínen súrlódik, miáltal az egész vonat fékeztetik. Az (n) féksíueket a berobogó vonat kerekei természetesen kifelé tolni igyekeznek, mely nyomás az (n) féksínekről az (m) rudak, (k) emeltyű, (i) rúd és (a) dugattyú közvetítésével az (a) dugattyú mögött lévő sűrített levegőre vitetik át, úgy hogy a sűrített levegő ily módon ruganyos ütköző gyanánt működik. 2. Egyvágányú közben eső állomásoknál a vágányfék ugyanezen a berendezésből áll, azon különbséggel, hogy itt a tolószekrény két egymás mellett fekvő, megfelelően készített (b) tolókával bír, melyeknek egyike a bejáratot, másika a kijárátot elzáró jelzőszárnnyal áll kényszermozgású kapcsolatban és utóbbinál hasonló csiga szolgál a tolóka elmozdítására, mint a kijáratot elzáró jelnél. Tehát a tolókarúd csigája sodronykötél által össze lévén kapcsolva, a kijáratot elzáró jel csigájával (1. ábra) ugyanannyi forgást végez a féksínnek úgy működésbe hozása mint működésen kívül helyezése végett, mint az utóbbi. 3. Végállomásokon az 1. pontban leírt légsűrítő készülékből áll. A sűrített levegő itt is az (a) dugattyú előtt vezettetik a hengerbe, mely állásnál a vágány-fék nyitva van s itt a tolószekrényben lévő (b) tolóka szabályozza az (a) dugattyú mozgását. Ezen (b) tolóka (c) tolókarúd és (d) rúd által (10. 12 ábrák), szilárd kapcsolatban áll (f) szögletvassal, (11. 12. ábrák), mely (e) forgó-székeken nyugszik s az ezen székekbe ágyazott erős (g) rúgók által fölfelé nyomatik. Ha tehát a végállomásba való megérkezés alkalmával a fék fölmondja a szolgálatot, vagy a sínek nedvessége folytán a vonat megcsuszamlik, a mozdonyvezető (x) nyomórudat lefelé nyomja, (3. és 11. ábrák), minek következtében (f) szögletvas elfordul, (b) tolóka átmozdul s ennek folytán a sűrített levegő (a) dugattyú mögé kerül, még a dugattyú előtt lévő sűrített levegő elillan, úgy hogy (n) féksínek (12. ábra) egy pillanat alatt hozzáfeszülnek a kocsik kerekeinek karimáihoz s ezáltal a vonat fékeztetik. Midőn a mozdonyvezető (x) nyomórudat visszahúzza, (11. ábra), az (e) forgószékeken ülő (v) hüvelyekbe foglalt rúgók (f) szögletvasat fölfelé nyomják, minek következtében (b) tolóka azonnal átmozdul s (n) féksín a kocsik kerekeinek karimáitól eltávolodván, a fékezés megszűnik. Az (f) szögletvas alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mozdonyvezető a vágányféket a végállomáson belől, a bevezető-vágány bármely pontjáról azonnal működésbe hozhassa. SZABADALMI IGÉNY. Vágányfék vasúti vonatok megállítására,mely (n) hosszanti féksínekből vagy idomva-