15516. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék gyanánt alkalmazott szirén járművekhez

— 2 -vetleniil"előtte fekvő (m1) födél 5 lynksorr.il van ellátva és az egyes sor 20 16 12 8 és 4 lyukkal. Ha most a kerékpár oly gyorsan mozgattatik előre, hogy a (k) kötélkorong és ezzel együtt az (nl) korong is másod­perczenkint pl. 22 körülforgást végez, a legkülső lyuksorban 20-szor 22=440 lég­lökés ébresztetik, melyek egy világosan hallható hang alakjában jelentkeznek az egyvonásos (a) hang, vagyis (a'j hang magas­ságának megfelelően. A következő lyukso­rok az (f c' f F) hangokat adják. Minél gyorsabban haladunk, annál maga­sabb lesz az akkord, míg lassú menetnél az akkord mélyebb lesz, sőt egyes hangok talán teljesen hallhatatlanokká lesznek, pl. ha az (nl) korong csak négyszer forog kö­rül, a legbelső lyuksor által csak 4 X 4 = 10 léglökés eredméayeztetik, a mit a fül hang gyanánt már nem foghat többé föl. Az (in) tok (m2) födele előtt is lehet egy ugyanazon tengelyen ülő (n2) korongot alkalmazni (2. ábra); az (m2) födél és (n2) korong szintén bizonyos számú egymásra illő lyukkal vannak ellátva. Egyenkint 24 20 10 12 és 6 lyukkal ellátott 5 lyuksor és másodperczenkint 22 körülfordulás ese­tében a következő akkord képződik (c" a' 1' e' c), melyben a három középső hang (a' f' c') az (nl) korong három legfölsőbb hang­jával megegyezik. Az (o) lépcső szája sípalakú lehet. így pl. a 2a. ábrában ezen száj egy (1) nyelv­síppal van ellátva, mely, ha a légáram által rezgésbe hozatik. egyenletes hangot fej­leszt, Ha ezen nyelv pl. az (f) hangnak megfelelő hangra van hangolva, ezen hang a mozgó (nl) korong bizonyos meghatáro­zott forgásszáma esetében teljes összhang­ban van az (nl) korong akkordjával, így többek között akkor is, ha az említett ko­rong 22 körülfordulást végez. Hasonló a viszonya az (f) nyelvhaugnak az (n2) korong akkordjához. Ennek folytán tehát a kerékpározó abban a helyzetben van, hogy menetsebességét meghatározhatja, miután a szirén hangma­gassága sebességével változik, az akkord­közök ellenben mindig ugyanazok maradnak. Míg tehát az (f) nyelvhang az (nl és n2 korongok 22 körülfordulásánál ezek akkord­jaiban szintén képviselve van és pedig az (nl) korongnál háromszor, az (n2) korongnál egyszer, tehát határozottan előtérbe nyomul, addig minden más menetsebesség esetén gyöngébb lesz, vagy legalább is más vi­szonyban fog a szirénakkordokhoz állani. A szirénakkordok pl. a következők: 30 körülfordulásnál nl korongon: d" b' f' b' B n2 korongon : f" d" b' f' f 33 körülfordulásnál nl korongon : e" c" g' c' c n2 korongon: g" e" c" g' g. Az (nl és n2) korongok lyukszámának alkalmas megválasztása által ezenkívül még kombináczióshangok is fejleszthetők, melyek mélyebbek, mint maga a szirén által elő­állított hangok. Azonban a korong egyes sorainak lyukai egyenlőtlen távolban és szabálytalan sor­rendben is következhetnek egymásután (6. ábra), mikor is csak egy különböző magas­ságú hangokból alkotott zörej keletkezik. Az (nl és n2) korongoknak és az (ml) födél, illetve (n2) fenéknek lyukai egymás­hoz ferdén lehetnek elrendezve (3. ábra metszetben). Az (m) tokban levő légáram ekkor maga fogja az (nl és n2) korongokat forgásba hozni, úgy hogy a (k) kötélkorong fölös­legessé válik. A 7. és 8. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál az (S) szirén üreges forgási testté van kiképezve. Mozgatására pl. egy a 8. ábrában pontozva föltüntetett (k 1) kör télkorong köré fektetett és egyik kerék tengelye által működésbe hozható kötélhaj­tás használható, vagy pedig oly módon is működtethető, hogy az (S) szirén egy részét, mint azt a 7. ábra mutatja, az (R) kerék koszorújára engedjük támaszkodni, mikor is az a keletkezett súrlódás által forgattatik. Ezen utóbbi hajtás esetében az (il) tengely a (j) békók segélyével az (L) állványkere­ten vezetett (sl) csúszkához erősített (J1 .12) karokba van szilárdan ágyazva; a szi­rén tehát ezen (il) tengely körül forgatható. A szirénnek két (pl p2) részből 'álló tokja egy a szirénnel együtt foigó (ql) fal által

Next

/
Thumbnails
Contents