15509. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasúti kocsik vonó berendezésén

_ 4 -mikor a kocsi görbe pályáról egyenesre megy át, a középállásukba viszik vissza és a kapcsolófej szárát is a kapcsolórudakra viszonyítva a középállásba állítják. Ha a kapcsolás eme szerkezetnél az egyik vagy másik oldalfelé kitér, a kapcsolórudak a kapcsolás egyik oldalán a rugókat összenyomják. míg a kapcsolás szára az ellenkező értelemben leng és a másik oldalon lévő rugókat nyomja össze. Az 1 -6. ábrákon látható szerkezetnél a második vonőrúd támasztógerendái a homlokgerendán végződnek és a kapcsolások csak aránylag kevéssé állanak ki a homlok gerendából. Ehhez az szükséges, hogy a 7. és 8. ábrán látható közönséges ütközők szárai a rendeseknél rövidebbek legyenek. Ha a jelzett ábrán látható közönséges ütközőkkel akarjuk használni, a kapcsolást a homlokgerendától nagyobb távolságban alkalmazzuk, úgy, hogy a (H) kapcsolórudakat megnyújtjuk és a középső (E2) hosszanti gerendát is annyira megnyújtjuk, hogy a jelzett részeket alátámaszthassa. A középső hosszanti gerendák megnyújtásait az (E3) keresztlemezek kapcsolják össze. A fentebb leírt, gyakorlatilag folytonos és a kocsi egyik végétől a másikig érő második vonórúd helyett a kocsi két végén egy-egy független rövid (Dl) vonórudat is lehet alkalmazni, mint az a 7. és 8. ábrán látható. A kombinált (Ll) vonó- és iitközőrúgók ebben az esetben a vonórudon egy pár merev (m ml) lemez között vannak alkalmazva, melyek lazán vannak a vonórudakra fölhúzva és egy (m2) rúgóstok hasítékaiban vannak vezetve. Ez a rúgóstok a 10. ábrán látható módon van az (E2) hoszszanti gerendák között megerősítve. Az (m ml) lemezek belső végeiken karimásak, a karimák az (m'2) tokok végeire fekszenek. (7. ábra). Az (M) lemez előre mozgását a tok mellső vége határolja, de a lemez a vonórúddal visszafelé is mozoghat, míg az (ml) lemez és a vonórúdja előre mozoghat és hátrafelé mozgása a rúgóstok hátsó fala által vau határolva. A mellső (m) lemezt a kapcsolással együtt a vonórúd mellső végén lévő fül segélyével a (H) kapcsolórúd, mely az (m) lemezre támaszkodik, mozgatja hátrafelé, míg a hátsó lemezt a vonórúd előre mozgásánál egy (n) csavarház segélyével viszi magával, mely csavarház a rúd hátsó végén van megerősítve. Ha a kapcsolás befelé nyomatik, a mellső (m) lemez a rúgok összenyomása mellett a hátsó lemez felé mozog és a rugók mint ütközőrúgók hatnak. Ha a kapcsolás kifelé huzatik, a hátsó lemez a rúgok összenyo mása mellett a mellső lemez felé mozog és a rúgók vonórúgók gyanánt szerepelnek. Az (m2) tok alul nyitva van, hogy a rúgókat be lehessen helyezni. Ennél a berendezésnél az (E2) gerendák nem érnek a kocsi egyik végétől annak másik végéig, hanem kevéssel az (m2) tok mögött végződnek A rajz szerint a tokban két konczentrikus rúgó vau elhelyezve, mely egyetlen elég erős rúgóval is helyettesíthető. A kapcsolás (c2) rekesztőemelőjét a kocsi oldaláról egy alkalmas mechanizmus segélyével ki lehet váltani, úgy hogy a kapcsolást végző munkásnak nem kell a kocsik közé lépni. Erre a czélra a 8., 11., 12. és 13. ábrán látható szerkezet alkalmas, melynél (P) egy vízszintes szögemelő, melynek rövidebb (p) karját egy laza (pl) láncz kapcsolja össze a (c3) rúddal, míg külső (p2) karja a kocsi oldalán kiáll, úgy hogy kényelmesen kezelhető. Az emelő külső vége e vízszintes (G) kettős szegmentumban van vezetve, mely a kocsira van szerelve és egy csuklós (q) reteszszel van ellátva. Az emelő a (G) szegmentum két része között mozog és a két szegmentum fél között lévő közt elzárhatja, ha az alsó helyzetben van, melyben szabad végével az alsó szegmentum félre fekszik. A retesz nem csak a saját súlya, hanem egy rúgó által is lenyomható, azonkívül a szegmentum fölött egy (q2) fogantyúval is föl van szerelve, melynek segélyével emelhető. A retesz alsó része ferdén el van vágva, úgy hogy az emelő előre mozgásánál a reteszt fölemeli. Ha a részek a kapcsolási helyzetben vannak, az emelő a szegmentum mellső részén nyugszik, még