15509. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasúti kocsik vonó berendezésén

_ 4 -mikor a kocsi görbe pályáról egyenesre megy át, a középállásukba viszik vissza és a kapcsolófej szárát is a kapcsolórudakra viszonyítva a középállásba állítják. Ha a kapcsolás eme szerkezetnél az egyik vagy másik oldalfelé kitér, a kapcsolórudak a kapcsolás egyik oldalán a rugókat össze­nyomják. míg a kapcsolás szára az ellen­kező értelemben leng és a másik oldalon lévő rugókat nyomja össze. Az 1 -6. ábrákon látható szerkezetnél a má­sodik vonőrúd támasztógerendái a homlok­gerendán végződnek és a kapcsolások csak aránylag kevéssé állanak ki a homlok ge­rendából. Ehhez az szükséges, hogy a 7. és 8. ábrán látható közönséges ütközők szárai a rendeseknél rövidebbek legyenek. Ha a jelzett ábrán látható közönséges ütközőkkel akarjuk használni, a kapcsolást a homlok­gerendától nagyobb távolságban alkalmaz­zuk, úgy, hogy a (H) kapcsolórudakat megnyújtjuk és a középső (E2) hosszanti gerendát is annyira megnyújtjuk, hogy a jelzett részeket alátámaszthassa. A középső hosszanti gerendák megnyújtásait az (E3) keresztlemezek kapcsolják össze. A fentebb leírt, gyakorlatilag folytonos és a kocsi egyik végétől a másikig érő má­sodik vonórúd helyett a kocsi két végén egy-egy független rövid (Dl) vonórudat is lehet alkalmazni, mint az a 7. és 8. ábrán látható. A kombinált (Ll) vonó- és iitköző­rúgók ebben az esetben a vonórudon egy pár merev (m ml) lemez között vannak al­kalmazva, melyek lazán vannak a vonóru­dakra fölhúzva és egy (m2) rúgóstok hasí­tékaiban vannak vezetve. Ez a rúgóstok a 10. ábrán látható módon van az (E2) hosz­szanti gerendák között megerősítve. Az (m ml) lemezek belső végeiken karimásak, a karimák az (m'2) tokok végeire feksze­nek. (7. ábra). Az (M) lemez előre mozgá­sát a tok mellső vége határolja, de a le­mez a vonórúddal visszafelé is mozoghat, míg az (ml) lemez és a vonórúdja előre mozoghat és hátrafelé mozgása a rúgóstok hátsó fala által vau határolva. A mellső (m) lemezt a kapcsolással együtt a vonórúd mellső végén lévő fül segélyével a (H) kap­csolórúd, mely az (m) lemezre támaszkodik, mozgatja hátrafelé, míg a hátsó lemezt a vonórúd előre mozgásánál egy (n) csavar­ház segélyével viszi magával, mely csavar­ház a rúd hátsó végén van megerősítve. Ha a kapcsolás befelé nyomatik, a mellső (m) lemez a rúgok összenyomása mellett a hátsó lemez felé mozog és a rugók mint ütközőrúgók hatnak. Ha a kapcsolás kifelé huzatik, a hátsó lemez a rúgok összenyo mása mellett a mellső lemez felé mozog és a rúgók vonórúgók gyanánt szere­pelnek. Az (m2) tok alul nyitva van, hogy a rú­gókat be lehessen helyezni. Ennél a berendezésnél az (E2) gerendák nem érnek a kocsi egyik végétől annak másik végéig, hanem kevéssel az (m2) tok mögött végződnek A rajz szerint a tokban két konczentri­kus rúgó vau elhelyezve, mely egyetlen elég erős rúgóval is helyettesíthető. A kapcsolás (c2) rekesztőemelőjét a kocsi oldaláról egy alkalmas mechanizmus segé­lyével ki lehet váltani, úgy hogy a kap­csolást végző munkásnak nem kell a kocsik közé lépni. Erre a czélra a 8., 11., 12. és 13. ábrán látható szerkezet alkalmas, mely­nél (P) egy vízszintes szögemelő, melynek rövidebb (p) karját egy laza (pl) láncz kap­csolja össze a (c3) rúddal, míg külső (p2) karja a kocsi oldalán kiáll, úgy hogy ké­nyelmesen kezelhető. Az emelő külső vége e vízszintes (G) kettős szegmentumban van vezetve, mely a kocsira van szerelve és egy csuklós (q) reteszszel van ellátva. Az emelő a (G) szegmentum két része között mozog és a két szegmentum fél között lévő közt elzárhatja, ha az alsó helyzetben van, melyben szabad végével az alsó szegmentum félre fekszik. A retesz nem csak a saját súlya, hanem egy rúgó által is lenyomható, azon­kívül a szegmentum fölött egy (q2) fogan­tyúval is föl van szerelve, melynek segé­lyével emelhető. A retesz alsó része ferdén el van vágva, úgy hogy az emelő előre mozgásánál a reteszt fölemeli. Ha a részek a kapcsolási helyzetben vannak, az emelő a szegmentum mellső részén nyugszik, még

Next

/
Thumbnails
Contents