15469. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon
melynek (dSy) hengerei vannak, úgy, hogy a fogaskereket a tengelyen el lehessen tolni. A (Dly) tengelyre a (D3y) fogaskerék van fölékelve (lásd a 20. és 22. ábrát), mely a (D4y) fogaskerékbe fogódzik. A (D4y) fogaskerék egy eltolható tengelyen van alkalmazva, melynek (D5y) csapja az (Fy) emelő (Fl1y) forgáscsapjára exezentrikus. Erre a tengelyre van azonkívül a kisebb (D6y) fogaskerék is fölékelve, mely a (D4y) kerékkel egy darabból készül és a laza (Dy) kerékbe fogódzik. Ha az (Fy) emelőt mozgatjuk, a tengelyt és az erre ékelt fogaskerekeket oly helyzetbe visszük, hogy a fogaskerekek között a kapcsolat megszűnjön és hogy az (Fty) exczenterhorony működésbe jöjjön. A 22. ábrából kitűuik, hogy a (dy) rúd — melyről föntebb volt szó, — az oldalt levő (d4y) csapjával az (Fly) exczenterhoronyba fogózdik és az (Fy) emelő beállításánál a (dy) rúd oly módon tolódik el, hogy a (Dy) fogaskerék és (Dlly) karmos kötés egymásba fogódzék, mikor (nem egyidejűleg, hanem közvetlenül a kapcsolat létestilése után) e (D6y) fogaskerék is bekapcsolódik. Az (F1 }7 ) emelőn egy mecüanikus (ey elly) zárókészülék van alkalmazva, nevezetesen (ey az Fy) emelőn az (ely) csap körül forgatható szögemelő, melynek rövid (e3y) karját az (e4y) rúgó az (fly) rúd (fy) csapjára szorít. Ez a csap az (Fy) emelő mellső végén alkalmazott (F3y) hasítékában csúszik, úgy, hogy az (fy) csap egy rövid út megtétele után az emelővel érintkezésbe jön és az emelő által mozgásnak indíttatik Az (fly) rudat a kocsi egy tetszőleges pontjáról működtetjük, pl. egy (Gly) bevágásokkal ellátott (Gy) vonórúd segélyével. A 23. ábrán ez a vonórúd a (Glly) szögemelővel kapcsolva látható, mely szögemelő a nevezett (fly) rúdhoz csatlakozik. Az (fly) rúd —- mint az a 22. ábrán látható — egy hüvelyben van elhelyezve és az (flly) rúgóra fekszik, e kereszthasítékában mozgó (f3y) csap a rúd rögzítésére szolgál. A (Gy) vonórúd beállításánál a (Hly Hly) csapágyakba ágyalt (Hy) átkapcsoló (23. ábra), esetleg rögzíthető legyen. Ebből a czélból az átkapcsoló hengere egy (gly) bevágásokkal ellátott (gy) koronggal van kapcsolva, melynek bevágásain a (Glly) szögemelőn rögzített és vele a (G3y) csap körül forgatható (G4y) szektorok nyúlnak át. Ha a nevezett szektorok előtt (gly) hasíték nincs, a (Gy) rudat beállítani nem lehet, ellenben a rúd beállítása után a (Hy7 ) átkapcsolót nem lehet forgatni, mint a rajzból kitűnik. A (Gy) vonórúd a (jy) kilincsemelőt a következő módon működteti: Az (iy) mágnes gerjesztésénél az (ily) fegyverzetet, mely az (illy) rúgó hatása alatt áll, meghúzza. Az (ily) fegyverzetnek egy horga van, mely a (jy) rúd (Í3y) horgába fogódzhatik. A rúd ismét a (jly) rúgó hatása alatt áll. A záróhelyzetben a (ky és kly) kontaktusok vezetőkapcsolatba jutnak, az (ily) horog pedig a (jy) emelőt a rúgó nyomása ellenében fölemelve tartja. Ha már most az áram erőssége egy bizonyosnál nagyobb lesz, az (ily) fegyverzet meghuzatik, a (jly) rúgó pedig a (jy) emelőt visszahúzhatja, úgy, hogy a (ky kly) kontaktusok között az érintkezés megszakad. Az érintkezés a (Gy) rúd meghúzásával újból létesülhet. A berendezés előnyei a következők: 1. a (Gy) rúd több czélra szolgál és szerkezete rendkívül egyszerű; 2. ha a (jy) rúd felemelkedik, ez a körülmény azt jelzi, hogy a mótor nagyobb mértékben van igénybe véve és hogy az előtétet be kell kapcsolni, ami a legegyszerűbben a (Gx) rúd segélyével történik. Ennek következtében az áram megszakításának oka megszűnik és az áramkör ismét záródik, úgy, hogy a kocsi tovább mozoghat. A rajzokból az is kitűnik, hogy az (Ey) burkolat nem csak a mótor, hanem az áttevés burkolására is szolgál, továbbá, hogy a burkolaton különböző szellőztető nyílások is alkalmazva vannak, melyek közül néhány, (Iy) a burkolat fenekén, néhány pedig, (Ily) (21. ábra) fölül vau alkalmazva, nevezetesen a mótor hátsó része fölött. Világos, hogy ha a (D3y D4y D6y Dy)
