15469. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon
— 8 -módon kapcsolhatók. Az (Sx) és (Slx) áramfejlesztők vezetékei a (Gx) átkapcsolóval vannak összekötve, mely az (Fx) és (Fix) kontaktusokkal van kapcsolva. Ezek a kontaktusok az (Ex) lemezzel jönnek vezetőkapcsolatba, miáltal az áram egy tetszőleges készülékhez, pl. az (Mx) motorhoz vezethető. Mint azt föntebb jeleztük, a (Gx) átkapcsoló forgatása önállóan, az (Ex) átkapcsoló nyitása és zárása pedig az (Ax) átváltásával történik. Ha már most az (Ax) emelőt visszafelé forgatjuk és a (Cx) átkapcsolóhengert az ellenkező értelemben forgatjuk, mikor az (Ellx)—(ElOx) kontaktusok jönnek kapcsolatba, az (Mx) mótor mint (SÍ lx) áramfejlesztő szerepel, a (lOx llx 12x ésl3x) kapcsolók a (Tx Tx) fékmágnesekkel jönnek érintkezésbe és az (Rx) ellenállásnak kisebbnagyobb része kapcsoltatik az áramkörbe. Ha az egész ellenállás kikapcsoltatott, az áram a fejlesztő pozitív sarkától a (14x) dróton, az (ElOx) rúgón, (Ex) kontaktuslemezen, az (E3x) rúgón, a (I5x) és (16x) dróton a (Tx Tx) fékmágnesekbe megy át és innen a (17x) és (18x) dróton, az (Ellx) rúgón. a (19.x) és (20x) dróton visszafelé folyik, illetve a (21x) drótba jön. A fékmágnesekben keringő áram irányát a teljesen kihúzott vonalak jélzik. Ha a féket az áramkörből kikapcsoljuk, mikor az (Ellx) és (E3x) rúgók a mozgatható (ellx) és (E3x) kontaktusokkal jönnek érintkezésbe, a rúgók a súrlódás következtében az (ellx) és (e3x) kontaktusokat elhagyják, tehát az áram iránya megfordul és az áram a pontozva jelzett nyilak irányában megy át a fékmágneseken. Ennek következtében a fékmágnesek mágnesessége megváltozik és a féksarúk a fékezendő részeket azonnal elbocsátják. Világos, hogy ekkor az összes ellenállások bekapcsoltattak az áramkörbe és hogy az áramerősség ennek megfelelően kisebbedett. Az áram az (Sx) és (Sxl) telepből kiindulva a (22x 23x 25x) dróton a (Gx) átkapcsolóba és a főátkapcsolón a (26x) dróton, a (13x) átkapcsolón és a (27x) dróton a motorba megy. A berendezésnél a kettős (Lx Lx) és (Tx Tx) fékberendezés van alkalmazva, melyek egymással oly kapcsolatban állanak, hogy akkor, mikor az egyik működik, a másik is működésbe jön és egyidejűleg a (Cx) főátkapcsolónál az áramkör megszakad, de oly módon, hogy a főáram ugyan nem létesülhet, de a fékező áram kifejlődése meggátolva nincs. A 20., 21., 22. és 23. ábrán a megkülönböztetésül a betűket (y) kitevővel láttuk el. A 20. ábrán (Ay) és (Aly) az összetett hajtótengely két része. Eme tengelyekre az ismert módon kúpkerekek vannak fölékelve, melyek a (By) olajtokba forognak. Ez a tok az (ay) nyíláson tölthető a kenőanyaggal. A toknak (Cy) fogazata van. melybe a (Dy) fogaskerék fogódzik. A jelzett részeket egy (dy) külső tok veszi körül. A (Dy) fogaskerék a (Dly) tengelyre van ékelve, mely a hajtótengelyre ágyalt (AIly) csapágyakban van ágyalva és melyet az (My) mótor a (by) és (bly) fogaskerekek közvetítésével hajt. A kúpos külső felülettel ellátott (bl ly) korongból és a (by) fogaskerék megfelelő alakú (b3y) üregéből álló súrlódó kötés (lásd a 20. ábrát) működtetésére a (c3y) emelőkar által mozgatott (city) csavar szolgál, a (bl ly) korong pedig a (cly) perselyben vezetett (cy cy) peczkekre van szerelve. Ezeket a részeket a legczélszerűebben az (Ey) burkolathoz (böy)-nál csatlakozó (bly) burkolattal lehet lefödni. A (Dly) tengely másik vége ki van fúrva, a furat a (dy) rúd vezetésére szolgál. A (dy) rúd (dly) csapja egy hasítékban van vezetve és a végével — mint az (dlly)-nál látható — a laza (Dy) fogaskerék agyába esztergályozott körhoronyba fogódzik. Ha tehát a (dy) rudat eltoljuk, a (Dy) hajtókerék a (Dly) tengelyre ékelt (Dl ly) kötéssel kapcsolatba lép, illetve kikapcsolódik. A 20. ábrán a kapcsolás meg van oldva, ha azonban az (Fly) exczenterhorony a (dy) rudat jobbfelé tolja, a kapcsolat létesül. Ez az exczenterhorony az (Flly) körül forgatható (Fy) emelő részét képezi, mint azt később leírjuk. A (Dy) fogaskerék — mint az a rajzból is fölismerhető, - nem kenhető egy könyuyen, ezért hengercsapággyal van ellátva,
