15469. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon

- 7 nek végén pedig a (gl x) ütköző oly módon ) van elhelyezve, hogy ezt az (Alx) rúd (gllx) csapja a fölfelé való mozgásánál magával vigye, míg a rúd lefelé való mozgásánál a (glx) ütköző mozdulatlan maradjon és csak a (g3x) rúgója feszíttessék meg és így vitessék a nyugalmi helyzetbe. Az ütköző fölemelésénél a (G3x) fogaskerék és a kis (G4x) fogaskerék indíttatik forgásnak, mely útóbbi az (ix) forgattyúján egy kis (ilx) kilincset visel. Ez a kilincs az (i14x) fogazatba fogódzik. A (G4x) kerék tengelyére lazán a (Hx) fogaskerék van fölbúzva, mely a (Hllx) szélfogószárny tengelyére ékelt (Hlx) fogaskerékbe fogódzik. Az (Ix) rúgó egyik végével a fix (llx) ponton, másik végével pedig a (G4x) fogaskerék tengelyén van megerősítve. Ha az (Alx) rudat fölemeljük, a (Glx) tengelyen lévő (Gx) átkapcsoló és a (G3x G4x) fogaskerekek forognak, eme részek oly módon vannak méretezve, hogy a (G4x) fogaskerék azalatt, míg a kontaktuslemez a (hx) lemezről a (hlx) lemezre és erről a (hllx) lemezre fekszik, egy-egy teljes fordulatot végezzen, mindaddig, míg a (gllx) csap az ütközőt el nem hagyja és így nem mozog tovább fölfelé. Az (Ix) rúgó eközben megfeszül és az ütköző lefelé való csúszása után a nevezett részeknek a nyugalmi helyzetbe való visszavezetésére szolgál, míg az (illx) fog az (ilx) kilincsbe nem ütközik. Ez csak akkor kezdődhetik meg, ha a készülék kiváltatott, ami sokféle módon történhetik. pl. a következő berendezés segédével : a (Jx) pedál, melyet a (Jlx) rúgó nyom fölfelé, alul kettős kontaktussal van ellátva, mint az a 17. ábrán látható, (jx) és (jlx) ezek a kontaktusok, melyek között a (Hx) fogaskerék fölszerelésére szolgáló (jllx) toldat foglal helyet. Ha tehát a (Jx) pedált lenyomjuk, a (jllx) toldat— mely mint az a 16. ábrán látható — (jlx) kontaktuson nyugszik, eltolódhatik és így a (Hx) kerék az alatt, míg a toldat a (jx) kontaktushoz illetve ha a (Jx) pedál eleresztetik, a (jlx) kontaktushoz ér, egy teljes fordulatot végezhet. Ennek következtében a (h3x) kontaktusrúgóval egy sor kontaktus jön érintkezésbe, ez az érintkezés pedig nem fog hirtelen végbe menni, minthogy a (Hllx) szélfogó csak lassú forgást enged meg. A (Hllx) szélfogót azonkívül még az (Alx) rúd (kx) ütközője segélyével is meg lehet állítani, ekkor a (Gx) átkapcsoló teljesen nyugalomban van. még ha a (Jx) pedál lenyomatnék is. A 13. és 19. ábrán látható fékemelő berendezés a következő: Az (Lx) fékpofák — mint azt megrajzoltuk— a (Dx) fékemelővel az (Llx) rúd segélyével vannak kapcsolva. A (Dx) fékemelő (Ll l x)-nél forgatható és az (L3x) rúgó által vitetik a nyugalmi helyzetbe. A (Dx) emelőn két (Clx) pofa van megerősítve, melyek között egy áttört (Ix) lemez egyik vége (19. ábra) van befogva Ez a lemez az (Lllx) csappal konczentrikus kör alakjában meghajlított (Ilx) rúdon tolható el. Az (Ix) lemez alsó vége hasonló módon van a két (lllx) pofa közé fogva, melyek a (Dx) emelőre forgathatóan ágyalt (mx) könyökemelőre vannak szerelve és melyeket az (nllx) rúd oly módon nyom oldalirányba, hogy az (Lx) lemez az (Llx) rúdon megszorul és a fékemelő beállítása nehézségekbe ütközik. Ha ellenben az(m lx) lábitó lenyomása és az (mllx) rúd lenyomása által az (mx) könyökemelőt az (nllx) rúgó nyomása ellen forgatjuk, a (Dx) emelőt könnyen lehet ide-oda mozgatni, (nx) az (mllx) rúd fölső végén alkalmazott rúgó, mely az (nlx) csapjával egy hasítékba fogódzik. úgy hogy itt némi holt mozgás léphet föl. Utalunk még arra, hogy az (L3x) rúgó összehúzásánál és a fékemelő megfelelő beállításánál a (dlx) emelőt eltoljuk és így az átkapcsoló mozgását, mint azt föntebb jeleztük, lehetővé tesszük. A mondottak a mechanikus berendezés megmagyarázására elégségesek és ezért áttérünk az elektromos kapcsolás ismertetésére. Az elektromosság tetszőleges áramforrásból vehető, pl. az (Sx Sxl) telepekből, melyek legczélszerübben több akkumulátorból állanak és melyek a motorral sokféle