15469. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon

(Cl C2) karimák között föl- és lefelé mo- j zoghat, az (E) rúd lefelé való mozgása pe- i dig csak akkor gátoltatik meg, ha a (D) forgattyú a középső és a két szélső helyzet egyike közé eső helyzetben van. Mint azt föntebb említettük, az (E) rúd függélyes mozgása a (D) forgattyú szélső bal és jobb állásában, valamint függélyes állásában gátolva nincs. Ha az (E) rúd a forgattyúk eme helyzeteinek egyikénél lefelé mozgott, úgy hogy a tömör rész foglal az (Ell) rovátka fölött helyet, a forgattyú rögzítve van és csak akkor forgatható, ha előbb az 1. ábrán látható fölemelt helyzetbe vitetett vissza. Az 1. ábrán (Wl)-nél egy kocsiülés látható, hogy a kocsivezető ülésének és az (A) emelőnekviszonylagos helyzete fölismerhetölegj'en. Az emelő annyira könnyen kezelhető módon van ágyalva, a mennyire csak lehet, (lásd a 24 ábrát is) és a fölülés megkönnyítése czéljából átfordítható. Az emelő nem csak a kocsi vezetésére, és az áramközök megszakítására stb. szolgál, hanem — mint azt a 13—19. ábra alapján ismertetni fogjuk — a sebesség szabályozására is. A jelzett ábrákon a részben ismétlődő betűk (x) kitevővel vannak ellátva, az 1—12. ábrán lévő betűkkel való fölcserélésüket meggátoljuk. Az (Ax) emelő az (Alx) rudat működteti, tehát — mint azt föntebb leírtuk — a (cx)és (bx) fogaskerék és rúd közvetítésével a (clx) átkapcsolótengelyt is működteti (16. ábra). Czélszerű, ha az (Ax) emelő fölfelé való mozgását nehezebbé tesszük, mit egy (Bx) rúgó (13. ábra) segélyével érünk el, melynek feszültsége annak megfelelően, hogy a (Blx) pofába mélyebbre vagy kevésbbé mélyre fogjuk-e be, szabályozható. A rúgó a (Bllx) emelőt és igya(bllx) csap körül forgatható (blx) szögemelőt jobbfelé húzza, mi által az (Ax) kézi-emelő lenyomatik. (b2x) a rúgó alakváltoztatásának határolására szolgáló ütköző. A (clx) tengely, mely a kapcsolóhengert viseli, egy (dx) karral van ellátva, mely a (dlx) emelő végébe ütközik. Ezt az emelőt a (dllx) rúgó húzza a (d2x) ütköző félé, de eme helyzetből a (Dx) kar vagy fékemelő (lásd a 18. ábrát is) segélyével kitolható. A (dlx) emelőt, melynek helyzete a 18. ábrán is látható, a fékemelő éri és a 13. ábrán pontozva jelzett helyzetbe jut, ha a fékemelő a nyugalmi helyzetben van. Ekkor a (dx) kar szabaddá válik és a (dlx) kapcsolótengely mindkét értelemben foroghat, — nevezetesen a kapcsolón látható nyíl által jelzettel ellenkező értelemben — ha a (dlx) emelő a 13. ábrán látható helyzetet foglalja el. A 14. ábra a kapcsolóhenger és az áramvezeték sémája, a lépcsőzetes (Ex) lemezen és az ettől szigetelt (Elx) lemezen kívül az (ex) és (elx) segédrúgók vannak alkalmazva, melyeket keresztdrótok kapcsolnak az (Ex Elx) lemezekkel, (ell) és (e3x) a (clx) tengelyen mozgathatóan vagy lazán alkalmazott kontaktuslemezek, melyek a következő módon vannak berendezve (14. és 15. ábra). Az (Elx) lemez és (ex) rúgó a tengelyre föl van ékelve, de attól szigeteltek, míg (elx) agyával a tengelyen lazán forgatható és a tengellyel két (fx fix) rúgó segélyével - mely rúgók az (f2x) tengely (gx) kiemelkedését veszik körül — van kapcsolva, (f'llx) a rúgóknak befelé való elmozdulását határolja. Ebből a berendezésből kitűnik, hogy az (ellx) lemez könnyen engedhet és hogy vagy az (ex) rúgóval, vagy az (Elx) lemezzel jöhet vezető kapcsolatba, még pedig az átkapcsoló tengelye forgásértelmének megfelelően. A kapcsolat annak következtében létesül, hogy a fix (Ellx) és (E3x) rugókkal érintkezik. Más kontaktusok az (Ex) lemezzel jönnek érintkezésbe, ezek az (E4x ElOx) lemezek, melyek a fékező áramkörbe vannak kapcsolva, továbbá (Fx) és (Fix), melyek a főáramkörben fekszenek. Ha már most az automatikus (Gx) átkapcsolót vesszük szemügyre és a 16. és 1. ábrát vesszük tekintetbe, az (Alx) rúd, a (bx) fogasrúd. a (cx) fogaskerék, a (clx) tengely stb. kapcsolatát látjuk. A (Gx) átkapcsoló a (Glx) tengely körül forog és három (hx hlx és bllx) kontaktussal van ellátva, melyek a (hlx) tuskó (h3x) rugóin csúsznak. A (Glx) tengelyen a (Gllx) kar van alkalmazva, en-