15469. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon

— 4 -második (N) elemből az (N3) rugóba, (16) lemezbe és (15) vezetékbe, a harmadik (N) elemből az (N5) rugóba. (17) lemezbe és (15) vezetékbe megy, mely (15) vezeték a hajlékony (18) vezeték segélyével van a (20) kontaktus-rugóval kapcsolatban, míg a negyedikelemből az áram ebbe a kontaktusrúgóba a (19) dróton jut be. Ha az átkapcsoló egy pillanatra a 6. ábrán látható helyzetben van, az áram a (21 22 23 24 25 26 27) rugókon és a (28) dróton a teljesen kihúzott nyilak irányában az (M) motorba megy, azután pedig a (29 .30 31 32) rugókon és (33) dróton át az (Fe) gerjesztőesévébe, honnan az elemek másik sarkához vezettetik vissza, még pedig az első elemhez a (34) vezetéken, míg a többiekhez a (34) vezetékből elágazó (35) dróthoz kapcsolt (38) illetve (37) illetve (36) lemezeken és (N2) illetve (N4) illetve (N6) rugókon. Az elemek tehát nagylapúan vannak kapcsolva. Ha már most az átkapcsoló második állását vesszük szemügyre, melynél az (NI — N6) rúgók a (P2) sor kontaktusaival érintkeznek, az áram az első (N) elemtől az (NI) kefén és (10) lemezen a (41) drótba és (42) lemezbe, a második elemből az (N3) kefén a (42) lemezbe megy, mely lemez a (44) vezeték és (43) lemez segélyével az (N4N6) rugókon át a következő elem negatív sarkával van kapcsolva. Ezen elem pozitív sarka — mint azt látni lehet — egyrészt az (N5) rúgó, (45) lemez és (15 18) vezeték, másrészt pedig a (19) vezeték segélyével van a (20) kontaktusrúgóval kapcsolva. Az áram az előbb leírt úton megy a motor vagy motorok sarkához és innen az első két elem negatív sarkához, nevezetesen a (34) vezetéken az első elemhez és a (35) dróton a (47) vezető, (46) lemez és (N2) rúgó közvetítésével a második elemhez. Ily módon az első két elem nagylapúan és a másik két elemmel lánczolatosan van kapcsolva. Ha az átkapcsolót a (P3) állásba visszük, az egyes elemek lánczolatosan vannak egymással kapcsolva, az áram pedig a következő utat végzi. Az első elem pozitív sarkától az (NI) rúgón át a (48) lemezhez, az (N2) rugóhoz és a második elemen át az rugóhoz, a (49) lemezen át az (N4) rugóhoz, a harmadik elemen át az (N5) rugóhoz az (50) lemezen át az (N5) rugóhoz és a negyedik elemen át a (19) vezetékbe és ebből a (20) lemezbe megy; Ha az áram a föntebb leírt úton a motorhoz jutott, a (34) vezetéken az első elemhez tér vissza. Világos, hogy csak az utóbbi esetben lehet a (Hl) kontaktuslemezt annyira lefelé forgatni, hogy az (51) rugóval érintkezésbe jusson, úgy hogy ebben az esetben az áram a (33) dróton nem mehet többé az (Fe) gerjesztő csévébe. hanem a szabályozható (Rv) ellenálláson és az (52) dróton az (51) rúgó felé áramlik, tehát az (Fe) gerjesztőcsévén átmenő áram is gyengíttetik és a mótor (A A) armatúrájának forgássebessége nagyobbodik. Ha a (D) forgattyút oly módon állítjuk be, hogy a hosszú (53) és (54) kontaktusok a (20 23 31 és 32) rúgókra feküdjenek, a (20) rúgóhoz jutó áram az (53) részen a (31) rúgóba megy át és a mótor armatúráján ellenkező irányban folyik át, mint azt a pontozott vonalak jelzik és mint az a 6. ábrából is kitűnik. A 7. ábrán azonkívül még egy (F R) segédgerjesztő cséve is látható, tnel}' konvex és konkáv, az (NI—N6) lúgokkal vezető, kapcsolatban lévő (m) és (ml) áramzárókkal van fölszerelve. Az (n) kontaktus ezen áramzárórészek közül egy tetszőleges párral kapcsolható, úgy hogy a \ele vezetőkapcsolatban álló elemekből az (F R) segéd-gerjesztőcsévébe áramot lehet bevezetni, ha a (H) átkapcsoló az egyik vagy másik (Hl B8) fék-helyzetbe jön. Föltéve, hogy az átkapcsolót ebben az irányban forgatjuk és hogy az (0) rúgó jön a (Hl) kontaktuslemezzel érintkezésbe, föltéve továbbá, hogy az (n) kontaktus az (N6) rúgó konkáv kontaktusával áll kapcsolatban, az utolsó elem árama az (56) dróton az (F R) segédgerjesztőcsévén (57 34 és 35) dróton a (Hl) kontaktushoz, az (0) rúgóhoz, (58) dróthoz, (n) kontaktushoz, (ml) konkáv kontaktushoz és (N6) rúgóhoz, végül pedig az utolsó elem negativ kontaktusához megy. Az (F R) segédgerjesztőcsévének az a