15383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági fölvonó

a (y § s) lamellák vannak bekapcsolva, de y nem a (E) lamella; a dobogó tehát sohasem juthat a (|3) illetve (s) lamellák végpontján túl, hanem ezekhez érve áramhiány következtében meg fog állni. b) Biztonságot nyújt továbbá e tekintetben az áramvezetésnek azon módja, mely az (a £) áramvezető lamellák és az árambevezető szekrény által van szükségessé téve. Az árambevezető szekrény a (10) tartókeret alsó oldalán van megerősítve és két szigetelő anyagból előállított (0 @1) lemezből áll, (1—3. 12. és 15—16. ábrák) melyek egymással négy fémpálcza által vannak összecsavarolva. Ezen lemezek mindegyikében, a mint látható, négy négyszögletes nyílás van elrendezve, melyek egymástól elszigetelten jól vezető fémmel vannak bélelve és ezen nyílásokban lehetőleg pontosan beillő, jól vezető fémből készült négy (16 17 18 19) pálcza mozog, melyeknek külső végén a (20) görgők vannak elrendezve, melyek a (16) pálczáról (a—£)-igi 17)-ről ad (y)-ról ad (e)-ig,(18)-ról ad (,3)-tól ad (S)-ig és (19)-ről (ti) lamelláig futnak és súlyok által megterhelt (21 22) emeltyűk által ezen lamellákhoz szoríttatnak, a mikor is az áramnak motorba való bevezetése a következőkben leírandó összeköttetések révén foganatosíttatik. Az (a £) lamellákon futó görgős (16) rúd a dobogó közepe felé meg van hosszabbítva és belső végével az egyenlőtlen karú (23) emeltyűvel vezetőleg van összekötve, mely hosszabb végén egy sarut hord, mely rúgóhatás által több, körülbelül egy harmad kör mentén egymástól elszigetelten elrendezett (24) és (25) fémlemezre szoríttatik és ezeken csúszik; ezen fémlemezek közül a (24)-el jelöltek különböző erős ellenállásokkal vannak összekötve, csak (25)-höz nincs ellenállás kapcsolva. Ha a (16) görgő az áramvezetőlamellák normális síkjában fut, akkor a (23) emeltyű saruja a (25) lemezen csúszik és ezen esetben nincs ellenállás bekapcsolva és az a vezető lamellából a (16) pálczán a (23) emeltyűn és a (25) lemezen át közvetlenül a mótor második sarkához áramlik, mely mótor ekkor a szerkesztésnél megállapított normális sebességgel fut. Ha azonban a (16) görgős rúd a lamellának behajlított részéhez kerül, akkor az mindinkább a dobogó közepe felé nyomatik (a (22) emeltyű azért akként is van szerkesztve, hogy a (16) rúd sokkal messzebbre mozoghasson). Ennélfogva a (23) emeltyű által a a (24) ellenállások egymásután bekapcsoltatnak, míg az áram, ha a (16) rúd a fölhajlítás végpontjához ért (végpontok azok, melyeken egyes (a (3 y § e £) lamellák egymással érintkeznek, lásd (K) az 5. ábrában) annyira gyengíttetik, hogy még éppen csak arra elég, hogy az elektromotort és ezzel a megterhelt dobogót mozgassa. Ezen szerkezetnek az a czélja, hogy a mozgás kezdetén (a mikor a (16) rúdnak mindig egy fölhajlítás végpontján kell állania, lásd (K) a 16. ábrában), mindinkább erősbödő áramot és a mozgás befejezésekor (a mikor is a (16) rúdnak a föl haj lításra kell csúsznia) mindinkább gyöngülő áramot vezethessünk a motorba; ekként a mótor munkateljesítménye nagyobbá vagy kisebbé lesz és mivel a megemelendő teher egyenlő marad, a mozgás sebessége fokozódni fog, úgy hogy lassú indulást illetve lassú megállást érünk el és a teljes áramnál való hirtelen elindulás vagy megállás által különben okozható lökések, melyek a fogaskerekeket és rudakat, csavarkerekeket és csavarokat, az ékeléseket és a motort magát is erősen megsérthetiik, teljesen megakadályoztatnak. Nagy időpazarlás és unalmas volna azonban, ha a fölvonónak, mikor több emeletet megállás nélkül kell meghaladnia, minden emeletnél a lassú elindulást és majdnem megállásig csökkentett sebességet meg kellene ismételnie. Ennek elkerülésére vannak elrendezve az ad (P) ad (e) segédlamellák és az ezeken futó (17) és (18) görgős rudak. Tegyük föl, pl. hogy a fölvonó az alsó emeleten áll és a harmadikig kell emelkednie. A görgős (16) rúd azon végponton áll, a hol (s) és (§) kissé egymásba nyúlnak (6. ábra) és ha most a (i; £ S) és (y) lamellák a (7) emeltyűnek és a (9) lemeznek beállítása által az áramforrással vezetőleg össze-