15377. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék

Meg-jelent 1899. évi augusztus hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15377. szám. XlV/b. OSZTÁLY. Szövőszék. CAUVIN ERNŐ GYÁROS P Á R I S B A N. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 20-ika. A találmány tárgya egy szövőszék, mely­nél a vetélőben fonálcséve alkalmazva nincs. A vetélőnek ugyanis tudvalevőleg az a czélja, hogy a vetülékfonalat a lánczfona­lak közé bevigye. Ezért a vetélőben egy cséve van elhelyezve, melyre a vetülékfo­nál föl van tekercselve és melyről az a be­vetés közben letekerődzik. Eme berendezésnek első sorban az a hát­ránya, hogy a szövést az üres cséve kivál­tása czéljából meg kell szakítani, mi — bár­mily gyorsan végezzük is a cséve kiváltását — mindig időveszteséget okoz. Másrészt a csévére — különösen ha durva fonált dolgo­zunk föl — nem gombolyítható föl elég fo­nál, mert ellenkező esetben a vetélő oly vastaggá lesz, hogy a bevetés nehezen, vagy egyáltalában nem Végezhető. A szóban lévő találmánynak az a czélja, hogy ezeket a hátrányokat elkerülhessük, a mit oly módon érünk el, hogy a vetélőt nem használjuk csévetartó gyanánt és csak arra szolgál, hogy a vetülékfonalat a láncz­fonalakon áthúzza, a csévék pedig oly mó­don vannak a szövőszék más pontjain elhe­lyezve, hogy kiváltásuk a munkamenet meg­zavarása nélkül történhessék. A csatolt rajzon a találmány egy kivi­teli módozata látható, nevezetesen: az 1. ábra a szövőszék keresztmetszete a 2. ábra 1—1 vonala szerint; a 2. ábra hosszmetszete az 1. ábra 2—2 vonala szerint; a 3. ábra fölülnézet; a 4. ábra a vetülékképzés sematikus rajza; az 5. ábra a borda keresztmetszete; a 6. ábra a vetélő fölülnézete. A vetülékfonalat két (A Al) cséve szol­gáltatja, melyek a borda két végén vannak alkalmazva. Tehát a szövésnél két vetülék­fonál van alkalmazva. A (B) vetélőnek alakja a szokásos, csakhogy a belső üregében egy (Bl) könyökemelő van alkalmazva, melynek a (b bl) karjai derékszöget képeznek és a (b2) csapra forgathatóan vannak ágyalva. Ez a könyökemelő kétféle helyzetet fog­lalhat el, annak megfelelően, hogy a (bl) vagy a (b) kar van-e függélyes helyzetben. A két állás a vetélő két mozgásirányának megfelelően fog létesülni, tehát annak meg­felelően, hogy a fonalat az (A) vagy (Al) cséve szolgáltatja-e. A könyökemelőnek füg­gélyes helyzetet elfoglaló karja vezeti a fo­nalat a csévéről a szövet másik oldalára és ily módon létesíti a bevetést. A könyökemelő karjának beállítása ab­ban a pillanatban történik, a melyben a ve­télő a szövet széle mellett elhalad, az emelő

Next

/
Thumbnails
Contents