15377. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék

beállítását egy (C) ütköző végzi, a mely a függélyes, forgatható (c2) tengelyen oly módon van megerősítve, hogy a könyökemelő függélyes karját abban a pillanatban, mikor a vetélő a szövet szélét érinti, működtesse, ellenben akkor, mikor a vetélő visszafelé mozog, a függélyes karra befolyást ne gyakoroljon. Hogy az ütköző ezen föltételnek megfelelhessen és könnyen és szabályosan működhessék, forgását egy (cl) rúgó szabályozza, mely a (c2) tengelyre van föltekerve és egyik végével evvel a tengellyel, másik végével pedig a (c3) koronggal kapcsolható különböző pontokban, úgy hogy a forgató erejét szabályozhatjuk. Ez az ütköző a (d) rúd mellett eltolható, a bordán alkalmazott (D) szánnal áll kapcsolatban, mely lehetővé teszi, hogy a készüléket különböző szélességű szöveteken lehessen alkalmazni. A szövőszók mindkét oldalán egy-egy ily készülék van alkalmazva. Az (F) állványon lévő (A) csévétől kiinduló fonalat két (G G) lemez vezeti, azután a (H) fülön megy át, mely az ütköző szupport mellett fekszik és a szövet felé fordul. Az (Al) csévétől kiinduló fonál hasonló módon van vezetve. A 6. ábra a vetélő működését arra az esetre ábrázolja., ha az a nyíl irányában mozog. A függélyes (bl) kar jobb felé mozogva a megfelelő (Al) csévéről jövő fonalat megfogja, a lánczfonalak között átvezeti és így két (T Tl) vetülékfonalat képez. Ha a szövet bal oldalához elérkezik, a (C) ütközőbe ütközik, mely ebben az irányban ki nem térhet, a (bl) kar elfordul és a meghúzott fonalat elereszti. Ezen a ponton van azonban az (a) fonál, mely a (H) fültől megy a szövet széléhez, ekkor csak az szükséges, hogy a könyökemelő forgása mintegy 45° legyen, hogy a (bl) kar egyrészt a (T Tl) fonalakat eleressze, másrészt pedig a (b) kar ne jusson előbb a függélyes helyzetbe, mielőtt az a fonál előtt elhaladt, mert ellenkező esetben a fonalat megfogná és magával vinné. A (C) ütköző oly módon van elhelyezve, hogy a (bl) kart csak akkor fordítsa meg teljesen, ha a (b) kar az (a) fonál mögött a függélyes helyzetbe jutott. Világos, hogy a (C) ütköző a (b bl) könyökemelő exakt működését nem biztosíthatja, ezért a könyökemelőnek két (b3) toldata van, melyek a megfelelő emelckarokon egymásra merőlegesen alkalmazvák. A (b3) toldatok az (i) csavar által megfeszített és szabályozható rúgós (J) lemezre fekszenek. Ha a (C) ütköző a köhyökemelőt részben elfordította, a (J) lemez a (b3) toldatra gyakorolt nyomás által arra kényszeríti, hogy ezt a forgást teljesen befejezze. Ily módon a könyökemelő kellő beállítása a vetélő minden bevetésénél biztosítva van. Ha a vetélő a szövet szélén túlhaladt, a kettős (T Tl) lánczfonalat a könyökemelő annak következtében, hogy helyzete megváltozik, elereszti, ellenben ha az ellenkező irányban visszafelé mozog, a most függélyes helyzetbe jutott (b) kar a bal cséve (a) fonalát fogja meg és a (C) ütközőbe ütközik. Ez bal felé foroghatván, a (b) kar elől kitér és a megfogott fonalat a kar ép úgy, mint előbb oly czélból, hogy a szádba kettős vetülékfonál vitessék be, magával viszi. Ha a vetélő a szövet túlsó széléhez érkezik, a (b) könyökemelő az ott lévő (C) ütközőbe ütközik és a könyökemelő helyzete, úgy mint az előbb leírtuk, ismét megváltozik. A borda egészen oly módon működik, mint a közönséges szövőszékeknél. Ez az eljárás a munkamegszakításokat, melyek a fonálcséve kiváltásánál föltétlenül föllépnek, elkerülhetővé teszi, minthogy az (A Al) csévék könnyen és az üzem megszakítása nélkül válthatók ki, ebből a czélból a lánczfonál végét az új cséve végével összekötjük és az új csévét helyezzük el a régi helyén. Ép úgy könnyen lehet színesen mintázott szöveteket előállítani, ha különböző szinű csévéket helyezünk el. SZABADALMI IGÉNY. Szövőszék, melynél két oldalt a lánczfonalak leadására szolgáló (A Al) csévék van-