15323. lajstromszámú szabadalom • Duplex-szivattyú
- 2 összes út s /,-áig bevégezte, akkor a dugattyú tovább haladását akképen érjük el. hogy az (A) főplunger, mely már megkezdi visszafelé haladását saját gőzdugattyújának hatása alatt, a mellső végén lévő víz nyomását átviszi a (b3) segédkamarára és (b2) segéddugattyúra, mely utóbbi hasonló módon a második (B) főplunger hátsó végén van elrendezve. Ezáltal ama plunger támogatva lesz menetének befejezésében és a műveletek ezen körmenete a leírt módon ismétlődik és ezáltal oly kiegyenlítő berendezés létesül, melynél az egyik gőzdugattyú menetének kezdetén létező nyomásfölösleget az együttműködő plungerek arra használják föl, hogy kiegyenlítsék azt a gőzfeszültség-hiányt. mely a másik gőzdugattyú menetének végén létezik és megfordítva. Habár itt csak az van föltételezve, hogy a gőz a menethosszúság a /,-nál zárható el, azért az elzárási pont változtatható. A leírásban föltételezzük, hogy a segédkamarák a főplungerek és főszivattyúk mögött vannak elrendezve, azonban elrendezhetők azok más relatív helyzetben is egymáshoz, a mint azt különös körülmények épen kívánatossá teszik. A meghosszabbítást képező külön szivattyúplungereket kamarájuk helyzetének változtatásával egybehangzóan kell elrendezni. A 3. ábra a jelen találmány módosítását mutatja annyiban, a mennyiben a segédhengerek kettős működésűén vannak kiképezve. Az egyes (a2) és (b2) dugattyúk ennélfogva kettős módon hatnak tehermen. tesítőleg a főszivattyú dugattyúkra, a mennyiben az egyik oldalon szívó- s a másikon nyomó hatást gyakorolnak. A 4. ábra diagrammokban mutatja az 1. és 2. ábrában föltüntetett új szivattyú működési módját. A dugattyúk átmérőjét illetőleg fölemlítendőhogy az 1. és 2. ábrában föltüntetett példánál az (a2) és (b2) dugattyúk méretei olyanok, hogy azok körülbelül egy harmadát foglalják el az (A és B) fődugattyúk fölületének. A 4. ábrában föltüntetett diagrammban (L) az első henger gőzdiagrammja és (M) a második henger gőzdiagrammja. (P) mindegyik esetben a derékszögű szivattyúdiagramm utolsó részéből levonandó föliiletet tünteti föl. Föltéve, hogy az első szivattyú gőzhengere (e)-nél kezdené teljes nyomással a dugatytyút (f) pontig szorítani, akkor ezen idő alatt teljes nyomással szivattyúzná a vizet is-Ez a tömegek eleven ereje folytán (g)-ig folytatódik. Ezen (g) pont megfelel a dugatytyúknak az 1. ábrában föltűntetett helyzetének, azaz azon pillanatnak, a melyben a (II) szivattyú fődugattyúja visszafelé menetét megkezdi és egyúttal a (b2) plunger hatása folytán az (I) henger mellső oldaláról vizet szí, úgy hogy a szivattyú munkája az utolsó harmad közben (P) fölülettel csökken. A második gőzhenger gőze (h)-nál záratik el és a teljes szivattyúmunka a dugattyú tehetetlensége folytán még (i)-ig működhetik míg ebben a pillanatban a tehermentesítés az első hengerdugattyú hátrafel3 való mozgása folytán megy végbe. A második dugatytyúnak ezen tehermentesítését az első dugatytyú hátrafelé mozgása folytán úgy érjük el, hogy az (A) dugattyú a vizet a (b5) csatornán át a (b3) kamarába szorítja, (k) pontnál megáll a második gőzdugattyú és útját csak (m) pontnál kezdi meg ismét, tehát 120° után. mely idő alatt a gőz az első hengerben részint teljes nyomással, részint a tömegek közreműködésével a teljes szivattyúzási munkát végzi, mire (m)-nél ismét tehermentesítés áll be a dugattyúknak a második hengerben való mozgása folytán. Megemlítendő még, hogy már léteztek kiegyenlítő berendezések duplexszivattyúk számára, melyek az által működtek, hogy külön segítő dugattyúk levegőt komprimáltak: melynek munkaképessége azután a gőz elzárása után fölhasználtatott. Ezen szivattyúknak az volt a hátrányuk, hogy a komprimálási munka és ennek fölhasználása egészen független volt a szivattyú által teljesített munkától, úgy hogy tehát ezen pótló munka üres menetnél vagy a vízellennyomás számottevő csökkenésekor is ugyanolyan nagy volt, mint a víz maxi-
