15287. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasúti kocsik ütköző és vonó szerkezetein
31egjelent 1891). évi .julius lió 2<>-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15287. szám. V/b. OSZT A LY. Újítások vasúti kocsik ütköző- és vonószerkezetein. GRAZER WAGEN- U. W AGGON-FA BRIKS-ACTIENG ES E LLSCH A FT VORM. JOH. WEITZER CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 7-ike. Jelen találmány tárgyát képező és a mellékelt rajz 1. ábrájában hosszmetszetben, a 2. ábrában fölülnézetben ábrázolt, vasúti kocsik középen lévő ütköző- és vonószerkezetének egyrészt az a czélja. hogy égy folytonos vonószerkezet létesüljön, másrészt pedig az, hogy e vonóberendezések az ütköző és tartalék kapcsolószerkezetektől egészen függetlenekké váljanak, úgy hogy a vonószerkezetek szakadása esetén a tartalékkapcsolás még mindig összekapcsolva tartsa a vonatot. A találmány azonkívül még több, a fönti alapgondolattal összefüggésben álló mellékberéndezést foglal magában. A találmányunk tárgyát képező vonószerkezet egy, a kocsi tengelyén elhelyezett és a kocsivázzal a szokott módon összekapcsolt (a) vonórúdból áll, melynek végein keresztbe állított, vízszintes, egyenlőkarú (b) emelők vannak elrendezve és ennek végein viszont (c d) rudak vannak elhelyezve, melyek egyike az (e) vonóhorgot, másika pedig az (f) csavarkapcsot hordja. A ib c d e és f) részek természetesen az (a) rúd két végén teljesen egyforma módon és kivitelben vannak az ütköző- és tartalékkapcsolók gyanánt szolgáló, középen elhelyezett, máskülönben szokásos módon elrendezett (g) ütközők alatt és ezektől függetlenül elhelyezve, amint ez a rajzból is kitűnik. A tartalék kapcsolást az ismert módon a (h) csap segélyével végezzük, melyet az ütköző és (i) kapcsolótag lyukain átdugunk Láthatjuk tehát, hogy a vonatot a vonószerkezet szakadása esetében ennek a középen elhelyezett ütköző- és vonószerke zetnek a tartalékkapcsolója tartja össze és ez által a jelen berendezés az előbbi berendezésekkel szemben, a melyeknél a (b) emelő a középen lévő ütköző rúdján volt elhelyezve, lényeges előnnyel bír azonkívül pedig régibb kocsikra is könnyen fölszerelhető és ilyenekkel kapcsolható, folytonos vonószerkezetet képez. Azon czélból, hogy az (i) kapcsolótag és a (g) ütköző kapcsolását a (h) csap segélyével könnyen és veszély nélkül végezhessük, a (h) csap egy, a kocsi homlokfalán ágyazott és kívülről (1) tengely által kezelhető (k) karra van fölfüggesztve és az ütközőre helyezett (m) nyeregben vezetve. A vonat összeállításánál tehát a vasúti i | alkalmazott egyszerűen bevárja a kapcsolandó kocsik egymáshoz ütközését, miközben a kapcsolandó kocsin lévő (i) kapcsoló-