15254. lajstromszámú szabadalom • Keverő henger

.Megjelent tSi>í>. évi .julius lió 34-én. MAGY. SZABADALMI Klil. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15251. szám. IV/.t. OSZTÁLY. Keverő henger. ADLLSON JÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésínek napja 1899 február hó 2-ika. A jelen találmány tárgya maiátázandó és egyéb anyagoknak egy forgó hengerben való egyenletes és tökéletes megkeverését és ezen anyag összes részeinek a henger különböző pontjaiban ható, különböző légáramokon való átvezetését czélozza. Ezen czélból a henger geometriai tengelyén átmenő síkban egy válaszfalat rendezünk el, mely a hengert két részre osztja, mely részeket egyidejűleg töltjük meg és ürítjük ki és melyekben a gabona egyidejűleg mindig azonos kezelésnek vettetik alá. A mellékelt rajzban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van bemu- i tatva. Az 1., 2. és 4. ábra a henger harántmetszetét láttatja különböző állásokban. A 3. ábra a hengernek ési a vele összekötött részeknek függélyes hosszmetszete. Az 5. ábra a henger elölnézete a szabályozó szerkezettel. A 6. ábra a henger egy másik foganatosítási alakjának harántmetszete. A 7. és 8. ábrák a henger mellső részének és a két részből álló vezető ivnek nagyobb léptékű függélyes hosszmetszete illetőleg elölnézete. A maiátázás czéljaira szokásos módon elrendezett henger vízszintes tengely körül forgatható. Az (E) csövön (3. ábra) beáramló levegő az (N) előkamrán át a henger kerületén tetszőleges számban és alakban elrendezett (J) csatornákba áramlik, melyek, hogy a levegő a henger középső (R) részébe (mely az 1—5. ábrákban hengeralakú) beáramolhassák, át vannak lyukasztva vagv hasítékokkal vannak ellátva. Ha az (R) térre az (F) kiáramlási csövön át a nyíl irányában szívó hatást gyakorolunk, akkor a friss levegő az (E) csövön az (N) előkamrán és a (J) kerületi csöveken keresztül folyton a hengeren keresztül áramlik. A hengernek az 1—4. ábrákban föltüntetett módon foganatosított két részre való osztása által az ezen két félben lévő, megkeverendő illetőleg maiátázandó anyagnak sajátságos mozgását érjük el. Ha a hengert lassú forgásban képzeljük, akkor a gabonaszemek az 1. ábrában föl tüntetett hengerállásnál az (M) részben a választófaltól a hengerköpeny felé, a (C) részben ellenben a hengerköpenytől a választófal felé hullanak. A hengernek a 2. ábrában föltüntetett állásig való további forgásánál a maiátázandó anyag még az imént leírt módon mozog; ezen állástól kezdve azonban a (C) részben köpenytől köpenyhez, az (M) részben ellenben csak rövid ideig köpenytől köpenyhez,