15254. lajstromszámú szabadalom • Keverő henger

- 2 -azután pedig a köpenytől a válaszfal felé mozog. Ekként tehát a gabonaszemek folyton megkevertetnek és megfordíttatnak, a mikor is a hengerfelek pl. a 4. ábrában föltüntetett állásnál az 1. ábrához képest szerepüket fölcserélik. Könnyen belátható, hogy az összes gabonaszemeknek a henger egy fordulata alatt bekövetkező helyváltozásánál a középső (R) csőnek minden pontja egyszer ideiglenesen szabaddá tétetik vagyis födetlen marad. A kerületi csatornáknak bizonyos időpontban szükséges elzárását egy szabályozó szerkezet akként szabályozza, hogy mielőtt a középső (R) csőnek valamely része és a vele egyidejűleg a mozgó gabonaszemek által szabaddá teendő (J) csatorna födetlenné lesz, ez utóbbi elzáratik, még pedig oly czélból, hogy a levegő a kezelt anyag érintése nélkül ki ne áramolhassák. Ezen csatorna aztán addig tartatik zárva, míg ez, vagy a középső csőnek vele szembefekvő része nincs ismét a kezelt anyag által befödve. Az ezen czélra szolgáló szabályozó szerkezet a kerületi csatornáknak az (N) kamrába torkoló nyílásai előtt elrendezett (s) tolatytyúkból áll (5. ábra), melyek az (f) rúgók által mindaddig, míg az (R) cső és valamelyik (J) csatorna között a kezelendő anyag fölött nem kezd szabad összeköttetés létesülni, viszszahúzatnak, úgy hogy a tolattyúk a (J) csatornák torkolatait nyitva tartják. Mihelyt azonban az ÍR) cső és valamely (J) csatorna között szabad tér kezd képződni, a (t) vezető ívnek (u) vége az illető csatorna (s) tolattyújának rúdja alá kerül, mi által a tolattyú a (t) ívnek magasabb görbülete által fölfelé tolatik és az illető (J) csatornának torkolata elzáratik. A (t) ív nem vesz rés :t a hengerforgásban, de sugaras irányban esetleg elállítható és több különböző hosszúságú (t tl •..) pályával (8. ábra) van ellátva, oly czélból, hogy több vagy különféleképen elrendezett tolattyút egyidejűleg zárathassunk. Az (R) csőnek nem kell (mint az 1—5. ábrákban) okvetlenül hengeres alakkal bírnia, hanem az lehet, mint a 6. ábrában, lapos is. Ezen esetben az (R) cső egyszersmind az (A B) válaszfalnak (1. ábra) rendeltetését is betölti. Az átmenő belső tér ezen esetben légcsatorna vagy légtér gyanánt szolgálhat. Ha ezen teret a levegő kivezetésére használjuk, akkor a levegő pl. a (J) bebocsátó csatornáktól az (Rl) kiáramlási csatornába áramlik, még pedig az ürös falra majdnem merőleges irányban. Lehet azonban a levegőt fordított irányban is vezetni, vagyis a középső falon át bebocsátani és a kerületi csatornákon át kiáramoltatni. Az előzőkben leírt keverő illetőleg maiátázó hengert nemcsak csiráztató henger gyanánt alkalmazhatjuk előnyösen a pneumatikus malátázásnál, hanem szárító és aszaló henger gyanánt is, valamint mindenféle szemcsés vagy daraszerű anyagok fölkeverésére, különösen pedig akkor, ha a keverést alapos szellőztetéssel kell összekötnünk. SZABADALMI IGÉNY. 1. Keverő henger, melynél a kezelendő, apró vagy nagy magvakból álló anyagnak tökéletes fölkeverésén kívül az anyag valamennyi szemére ható egyenletes szellőztetést érünk el, egy (A B) fal által, mely a hengert két egyenlő részre osztv'a, a két rész egyidejű megtöltésénél illetőleg kiürítésénél a mindkét részben lévő anyagnak egyenlő kezelését biztosítja. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, melynél a középső tér egy kétoldalt átlyukasztott (Rl) középfallá (6. ábra) van kiképezve, mely egyszersmind az 1. ábrában föltüntetett (R) középtérnek föladatát is teljesíti. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt berendezésnél a henger kerületi csatornáinak a légáramlás szabályozása czéljából való zárása és nyitása vezető ívek által megfelelően működtetett tolattyúk által. (J rajzlap melléklettel.) I A ! US kÉS2v£NYTAH6ABA(. NYOMOÁJA BUDAPEBTK*