15213. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus úton mozgatott vonó hegedűkhöz

— 2 -van föltűntetve, melynél a vonót vezető csigák fölött vezetjük, a csigák a vonót üres mozgásánál a húrokról leemelik a működtetésnél pedig a húrokra szorítjuk; a nyomás megszűnte után a vonó a húrokról automatikusan leemelkedik. A csatolt rajzlapon az egyik kiviteli módozatnál (1—6. ábra) a hangszert viselő asztallap át van törve, a másodiknál (7—12. ábra) nincs. Az első kiviteli módozatnál: az 1. ábra a vonószerkezet elölnézete, a 2. ábra alaprajza, a 3. ábra oldalnézete. A 4. ábra metszet. az 5. ábra N—0 vonala szerint, az 5. ábra a vonó vezetése az üres menetnél, a 6. ábra a munkamenetnél. A második kiviteli módozat a 7. ábrán elölnézetben, a 8. ábrán alaprajzoan, a 9. ábrán oldalnézetben látható. A 10. ábra metszet, a 11. ábra Y—X vonala szerint, a 11. ábra a vonó vezetése az üres, 12. ábra a munkamenetnél. Mindkét kiviteli módozatnál egy-egy négy húrú hangszert alkalmaztunk. Az (1., 2., 3., 4.) húrok működtetésére az (L1.L2, L3, L4) billentyűk és a (p pl) pedálok szolgálnak, mely utóbbiak a (B) asztallap alatt elhelyezett (s sl) lendítő kerekekkel és (T) szíjdobbal ellátott (V) tengelyt forgatják (1., 3.. 7. és 9. ábra). Az első példánál az (A) vonó a (T) hajtó korongról a (B) asztallapon keresztül, fölfelé megy és ismét a koronghoz tér vissza. Az asztallapon az (e) sarkak (3. ábra) körül forgatható (C) járom van alkalmazva, melynek homlokfölületén jobbra és balra egy-egy (D Dl) vezető csiga van alkalmazva. Ezek közül az egyik (Dl) az (E) rúgóval van kapcsolva, hogy az (A) vonó kellő feszültségű legyen. A vonót (D-ről, Dl-re) a hangszer oldalán a (gl, g2, g3, g4) emelő karokra szerelt (Gl, G2, G3, G4) csigák fölött vezetjük, melyek közül az első és harmadik (Gl) és (G3) az első és harmadik (1) ill. (3) húr fölött, a másik kettő, (G2) és (G4) az (1) és (2) ill. (3) és (4) húrok között oly módon van elhelyezve, illetve átmérője oly módon van megszabva, hogy az üresen mozgó vonó a húrokat ne érintse. (5. ábra.) Ekkor a (gl, g2. g3, g4) emelők csak mint a csigák tartói szerepelnek és a vonót a húroktól távol tartják. (5 ábra.) A (Gl) csigára a vonó közvetlenül jut a (D) csigáról, ellenben a (G4) csigánál az (F) vezető csigán jut a (Dl) csigára (5. ábra). A vonó tehát a (T) hajtó korongról a (B) asztallapon keresztül a (D) vezető csigához és a (Gl, G2, G3, G4) és (F) csigákon át a (Dl) csigához és innen a (B) asztallapon keresztül a (T) hajtó koronghoz megy. Hogy folytonosan gyantázható legyen, egy alkalmas módon elhelyezett (q) gyantával tartható érintkezésben. Ha a hangszeren játszani akarunk, a (gl, g2, g3, g4) emelőket az (Ll, L2, L3, L4) billentyűk segélyével lenyomjuk (1. és 6. ábra). A billentyűk (ol, o2, o3, o4) forgáspontja a járom alatt elhelyezett (K) keresztléczben van. A (g2) és (g4) emelők egy, a (gl) és (g3) emelők ellenben két karnak és az (nl) ill. (n3) peczkek segélyével egykarú (ml) ill. (m3) emelőkkel, melyek forgáspontja a járom keresztgerendájában van. vannak csuklósan összekötve, tehát ezekkel csuklós emelőt képeznek. Az egykarú (ml, g2, m3, g4) emelők a járomtól baloldalt (1. és 6. ábra) a húrokra merőlegesen vannak a megfelelő (fl, f2, f3, f4) karokra csavarolva, melyek közül (f 1, f3) a jármű keresztgerendáján, (f2, f4) pedig a (K) keresztgerendában vannak forgathatóan ágyalva és a járom jobb oldalán a jobb újak által működtethető (Ll, L2, L3, L4) billentyűkben végződnek. Hogy ezek vízszintes helyzetét biztosíthassuk, az emelők még egyszer alá lehetnek támasztva, pl. az (1) lemezen mehetnek át (1., 2. és 4. ábra). Ha az (Ll) és (L3) billentyűket nyomjuk le, a csuklós emelők hatása következtében a (Gl) ill. (G3) emelők jobbra kitérnek, és az azokon futó vonószalagot a megfelelő (1) i illetve (3) húrhoz húzzák, a húrokat pedig i megszólaltatják. Ha az (L2) vagy (L4) billentyűkre gyakorolunk nyomást, a megfelelő (G2) ill. (G4) csigák balra térnek ki. a vonó| szalagot pedig a (2) illetve (4) húrra nyomj ják és ezeket a húrokat szólaltatják meg. ' Hogy az emelők a nyomás megszűntével a | nyugalmi helyzetbe térjenek vissza és a hú-