15213. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus úton mozgatott vonó hegedűkhöz
- 3 -rokat eleresszék, az (fl, f2, f3} f4) kilincsek egy-egy (R) rugóval vannak kapcsolva, melyek a nyomás megszűntével kinyúlnak és az emelőket a nyugalmi helyzetbe húzzák (1, 2. és 4. ábra). Tehát míg a (gl, g2, g3, g4) emelők a nyugalmi helyzetben a vonószalagot a húroktól távol tartják, játszásnál a húrokra nyomják. Hogy a hangot a játék megszakítása nélkül lehessen tompítani, még egy (L5) billentyűt alkalmaztunk, melynek ugyancsak egy (R) rugója és (fö) kilincse van (4. ábra), mely forgathatóan megy át a (C) jármon és melyre baloldalt egy rövid (g5) emelő van fölcsavarva. Ez a nyomásnál az (L5) billentyűn forog és a (d) fejjel ellátott (a) nyelt lenyomja, melynek alsó fölületén egy (b) lécz van. Ez a lécz hangtompító anyaggal. pl. nemezzel, posztóval, bőrrel van bevonva. a hangszer nyerge fölött lebeg és ha erre lenyomatik, tompítót képez. Az (a) nyél (d) alatt egy azt körülfogó (c) spirál rúgóval van körülvéve, mely egy kis, az (l) 1 lemezen alkalmazott (t) konzolra támaszkodik. Ha az (L5-re) ható nyomás megszűnik, az (R5) rúgó a billentyűt és vele a a (g5) emelőt fölemeli, így az (a) nyél és ennek (b) feje szabaddá válván a (c) spirálrúgó azt a kezdeti helyzetbe viszi vissza. Hogy a hangszer a (B) asztallapon biztosan feküdjék, de azt ne érintse, kis (q q) tuskókat alkalmaztunk, (3. ábra) melyekre a hangszer szegélyével fölfekszik, úgy hogy a hangszer ezen és a csigáján nyugszik. Ha a hangszeren az automatikus vonóval akarunk játszani, a (C) jármot az (e) sarok körül elforgatjuk, a hangszert a (B) asztallapra, illetve a (q q) tartókra fektetjük, a jármot fölállítjuk és a hangszert oly módon helyezzük el, hogy a (G2) csiga az első és a (G4) csiga a második húr pár között álljon. Ekkor a vonót, mint azt föntebb jeleztük, a (T) hajtó korong és a (D Gl, G2, G3, G4, F) és (Dl) vezető csigák fölött vezetjük és a (p pl) pedálok segélyével mozgásnak indítjuk. A játszó ekkor, ha azt a játék megköveteli, a jobb kéz ujjaival a (gl, g2, g3, g4) emelőket működteti, esetleg a (b) tompítót is, balkezével pedig a hangszer nyakán azokat a húrokat nyomja le, melyeket közönséges játéknál is lenyomna. A tanulás avval is könnyíthető, hogy a nyakon a hangok megtalálását elősegítő jelzéseket alkalmazunk. A második kiviteli módozatnál a hajtás mint az a 7•—12. ábrán látható, ugyancsak a (p p) pedálok (W) tengely és (T) korong segélyével történik, de az utóbbi a (W) tengelynek jobb. az asztallap alól kiálló végén van alkalmazva, úgy hogy az asztallapot nem kell áttörni. (7. és 9. ábra). A (C) járom baloldalán a (D2) vezetőkorong van fölékelve, mely alatt a (C) járomra szerelt (z) rúd az (y) lemezben végződik. Ezen a (z) rudat képező fogó (x) rúgó támaszkodik, melynek fölső végén egy (u) függő csapágy van megerősítve, mely fölül, a második és harmadik húr között egy (D3) vezető csigát visel. Eme csiga átmérője akkora, hogy az azokon futó vonó a húrokat ne érintse. Az (x) spirálrúgó a vonót megfeszítve tartja. A húrok között itt is (El, E2, E3, E4) vezető csigákon vezetjük át a vonót, melyek mint föntebb és az (el, e2, e3, e4) emelőkön vannak megerősítve, melyek a vonót az üres menetnél a húrtól távol tartja, játszásnál pedig a húrra szorítja és a húrt megszólaltatja (11. és 12. ábra). A nyomó készüléket itt is (fl, f2, f3. Í4) kilincses emelők képezik, melyeket (Ll, L2, L3, L4) billentyűk segélyével lehet működtetni, és melyeket (R) rúgók visznek vissza a kezdeti helyzetbe. Az (el, e3) emelők két karúak, az (ol, o3) pontok körül forognak és az (nl, n3) peczkek segélyével vannak az egy karon (ml, m3) emelőkkel kapcsolva, melyek (fl) illetve (f3-ra) vannak csavarolva. Működésüknél alsó, az (El, E3) vezető csigákat viselő karjaival jobbra kitérnek. Az (e2, e4) emelők egykarúak és működésükl nél balra térnek ki. A fix (D3) vezető csiga közbe lévén iktatva, egy-egy kétkarú és egyegy egykarú emelő van a húrok fölött és alatt alkalmazva. Ezek az emelők a (C) járom keresztgerendájában és a két (KK1) keresztléczbe vannak ágyalva és (fl C-n) megy át, míg a megfelelő (el) emelő (ol)
