15210. lajstromszámú szabadalom • Villamos könyökemeltyűs mótor

Megjelent J895), évi julius lió lT-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI KSH HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 15210. szára. Vll/g OSZTÁLY Villamos könyökemeltyűs mótor. DETZER ALOYZIA, MAGÁNZÓNŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 6-ika. A villamos könyökemeltyűs mótor (1. III. és IV.) olyan erőgép, melynek a munkatengelyét hajtó könyökemeltyűit megfelelő számú villamos motorok mozgatják, — melyeket viszont a szükséges villamos árammal kezdetben vagy egy külön villamos telep, — vagy egy, eleinte egy külön inditógéppel, azután pedig a főtengellyel hajtatott dynamógép táplál; úgy, hogy a villamos könyökemeltyűs mótor lényegében voltaképen olyan «mechanikai transzformátor®, mely a villamos munkaátvitelt erőveszteség nélkül eszközli. Alkotó részei: (A) egy könyökemeltyűs mótor ; (B) ennek mindenik könyökemeltyűjéhez egy-egy villamos mótor; (C) erőközlő szerkezet a könyökemeltyűk és villamos motorok közé; (D) egy dinamó a villamos áram szolgáltatására ; (E) esetleg egy másik dinamó a munkaerőfölösleg fölhasználására; (F) végre egy indítógép az áramszolgáltató dinamónak, vagy egy külön villamos telep a villamos motoroknak — megindítására. A könyökemeltyűs mótor olyan erőgép a melynek munkatengelyét egy vagy több könyökemeltyű-kar hajtja. 1. sz. rajzunk egy két karú, II. sz. rajzunk pedig egy négy karú könyökemeltyűs motort ábrázol; szerkeszthető azonban 1. 3. 5. 6. 7. 8 vagy több karú könyökemeltyűs mótor is. Az I. sz. rajzon bemutatott két karú könyökemeltyűs mótor (t) főtengelye (Cl) és (C2) állványzat fölső koronáján fekvő csapágyban fekszik; két végére pedig egymással ellenkező irányban a (11) és (12) forgatyú van ráerősítve. E két forgatyú külső oldalán és végén csapok forgathatólag a két könyökemeltyű akként van bekapcsolva, hogy a rájuk (C) csuklójuknál váltakozva nyomólag-húzólag működő (P) erők hatása alatt (bl b2) jelzésű alsó karjaik a (g) gerendába erősített (s) sarkon, — mindkét karjaik a (cl c2) csuklóban; (al a2) jelzésű munkakarjaik pedig a két forgatyú végén lévő csapon a karok és forgatyúk hossza által megszabott határok közt a nyilakkal jelzett irányban mozognak és a főtengelyt forgatják. E szerint míg a könyökemeltyűkkel, illetve ezek munkakarjaival valamennyi eddigi szerkezetükben akár vízszintes, akár függőleges, akár harántos, de mindig egyenes irányban dolgoztattak: addig ezen, az eddigiektől eltérő új szerkezetükben a könyökemeltyűk a csuklójuknál rájuk váltakozva nyomólag-húzólag ható (P) erőt a forgatyú útján a főtengelynek már nem egyenes, hanem köralakú, folyton egy irányban haladó pályán adják át, azaz munkájukat olyan folytonos körpályán fejtik ki, melynek középpontját a főtengely közép-