15193. lajstromszámú szabadalom • Fölvonó végtelen spirálisalakú szállítópályával

- 2 vonó lépcsőjén a kellő helyzetet foglalja el. mindegyik lépcsőfokon egy (Al) takarót lehet alkalmazni, mint az a 21. ábrán látható, miáltal a föl vonót használó egyén pontosan tudja, hogy hol kell fölállania. Hogy a fölvonót használó egyén a fölvonó mozgásánál el ne essék, a lépcsőfokokat legczélszerübben egy (A2) tartóberendezéssel szereljük föl, (21. ábra) mely vagy egyes különálló (a) oszlopocskákból, vagy két az (al) rúd segélyével kapcsolt oszlopocskából áll. Ez a berendezés más berendezések, pl. ülések alkalmazása által is helyettesítő, de ezt a kiviteli módozatot a rajzon nem ábrázoltuk. Mindegyik lépcsőfok a vízszintes (A) részből áll, melynek mellső és hátsó végén (A3) kiugrások vannak. Mindegyik lépcsőfok oldalán lefelé nyúló (a3) toldatok vannak alkalmazva (11. ábra), melyben a függélyes (A4) részek fölső végei forgathatóan vannak ágyalva. Ezek az (A4) részek képezik a lépcsőfokok mellső föltiletét. Az (a4) rúgó az (A4) darabokat a szomszédos lépcsőfokok (A 3) kiugrására szorítja. A mozgatható lépcsőfokok mozgatására egy fogasrúd szolgál, mely az egyes lépcsőfokokkal a 10. ábrán látható módon vau kapcsolva. Az egyik (C7) megerősítődarab két (C3) gyűrűvel van ellátva, mely a lépcsőfokokkal kapcsolt (Cl) tengelyre van fölcsavarva, azonkívül pedig egy a (D) fogasrúd egyik végével forgathatóan kapcsolt (c4) bütyökkel is föl van szerelve. A másik (C8) megerősítődarab a (c5) gyűrűs rész segélyével van a (c3) gyűrűk között megerősítve és a (c6) csavar segélyével van a szomszédos (D) rúd egyik végére fölcsavarva. Ily módon két-két egymás mellett fekvő (D) fogasrúd egymással és a lépcsőfokokkal forgathatóan van kapcsolva. A (Cl) rúd külső (C5) végére a (C7) süveg van fölcsavarva, mely mint az a 8. ábrán látható, ugyancsak a szemben fekvő (c2) résznek megfelelően fogalakban van kiképezve, úgy, hogy az ez által keletkezett (Dl) fogak a (D) fogasrúd (D2) fogaihoz hasonlók. Az egyes (D) fogasrudak tehát egy folytonos lánczot képeznek, mely a fölvonó működtetésére szolgál. Minden fogasrúd négyoldalú és oldalirányú. illetve föl- és lefelé irányuló (D2) illetve (D3) fogakkal van ellátva. Az erőátvitelére szolgáló berendezést legczélszerűbben a fölvonó pályájának emelkedő szakaszán a fölvonó mellett lehet alkalmazni. úgy, mint az az 5. ábrán látható. Az álló (E) tengelyek az (El) oszlopok között vannak ágyazva és fölső végeiken egy-egy (E3) kúpkereket viselnek, mint az a 4. ábrán látható, melybe a másik (E3) kúpkerék fogódzik. Ez a kerék az (E4) tengelyre van ékelve, mely az (E5) fogaskereket is viseli. Ha a (D) fogasrudak az (E5) fogaskerékbe fogódzanak, az utóbbi fogai a fogasrúd (D2) fogaiba kapcsolódnak, míg a (D) fogasrúdnak fölfelé és lefelé fordult fogai az (E5) fogaskerék karimái között lévő gyűrűs horonyba fogódzanak. Ebből következik, hogy a (D) fogasrúdnak (D2) fogai fogódzanak az (E5) fogaskerékbe. Elméletileg ez a szóban levő fölvonó két különböző sugarú körből áll, melyek a fölülnézetben egymással belső érintkezésben vannak. Gyakorlatilag azonban, hogy a (2 3 4 5) részek és a (20 21 22 23) részek között kellő köz maradjon, a görbe külső része nem teljesen köralakú, hanem más görbét képez. Az 1. ábrán a görbe belső részét a (25) pontból mint középpontból leírt (Z) sugarú körív képezi. A külső görbe rész az (X és XI) továbbá az (X4 és X5) pontok között, tehát összesen 120°-nyi íven a (27) pontból a (Z)-nél nagyobb (Zl) sugárral leírt ívet képez. Az (XI és X2) között levő 60°-os ív a (26) pontból leírt, (Z) sugarú körívet képez, míg a 120° hosszúságú (X2 X3) ív a (25) középponttól leírt (Zl) sugarú körívet képez. Az (X3 és X4) ív középpontja a (28) pont, sugara ismét (Z). Ha a fölvonó mindig ugyanazon köríven, illetve egyenlő sugarú köríveken mozogna, a mozgatható szállítószalag külső részén levő fogasrudaknak hosszabbaknak kellene lenniök, mint a belső oldalán lévő fogasrudaknak. de a két oldalt lévő fogasrudak között egy bizonyos viszonynak kellene