15193. lajstromszámú szabadalom • Fölvonó végtelen spirálisalakú szállítópályával

fönállania. Ha ellenben a körívek sugara változik, akkor a két oldalt lévő fogasrudak viszonyának is megfelelően változnia kell. Ebben az esetben szükséges az (X) pontnál egy oly berendezést alkalmazni, melynek segélyével a kiilső fogasrudak hosszát kisebbíteni, vagy pedig a belső fogasrudak hosszát nagyobbítani lehet, minthogy ettől a ponttól kezdve a körív hossza nagyobbodik. Minthogy azonban a külső görbe — mint az az 1. ábrán látható, — körívekből összetett görbét képez, czélszerű még négy hasonló berendezést is alkalmazni, melyek közül az egyik (Xl)-nél az (XI és X2) között levő nagyobb görbületnek megfelelően állítja be a fogasrudakat, egy második (X2)-nél a fogasrudak hossza között ugyanazt a viszonyt létesíti, melyek az (XI) pont előtt létesültek, a harmadik (X3)-nál oly módon hat, mint az (Xl)-nél alkalmazott berendezés, végül az (X4)-nél alkalmazott ismét oly módon hat, mint az (X2)-nél alkalmazott. Erre a czélra szolgál a 8. és 9. ábrán látható berendezés, melynél az (F) fogaskerék a (D) fogasrúdnak oldalt lévő (C3) fogaival áll kapcsolatban. Az (F) kereket tehát a fogasrúd fogai forgásnak indítják és így az (Fl) tengelyt is forgatják. Az utóbbi az (F2 (F3) fogaskerékáttevés segélyével az (F6) fogaskereket hajtja, mely a szomszédos fogasrúd eme (D3) fogai közül áll néhánnyal kapcsolatban és forgásánál eme fogakat a hosszirányú mozgására merőleges irányban mozgatja. Eme forgás következtében a (D) rudak között levő csavarkötés a rudaknak egymástól való távolsága nagyobbodik vagy kisebbedik. Hogy eme berendezés működési módját jobban megvilágítsuk, tegyük föl hogy az egyes fogasrudak hossza 9 mm.-rel nagyobbítandó és hogy a (C8) kapcsolódarab (c6) kapcsoló csavarjánál a menetmagasság közel 3 mm. Ebben az esetben az (F) fogaskerék és az (F2 F3) kerékáttevés oly módon van méretezve, hogy fogasrúd elmozdulása alatt az (F) kerék és az evvel kapcsolt (F5) fogaskerék elég nagy fordulatot végezzen, melynek következtében a fogasrúd 31

/* fordulatot végez. Ekkor a (D3) fogak oldalt fekszenek, míg a (D2) fogak fölfelé és lefelé fordulnak. A (1)2 D3) fogak viszonylagos helyzete olyan, hogy a fogasrúd megfelelő megnyúlása a (D3) fogak között levő közökre oszoljék el (7. ábra) tehát az egyes közök a 9 mm. egy tizedrészével nagyobbodnak meg. Az (F) haj tófogaskerekek akként vannak berendezve, hogy úgy a (D2), mint a (D3) fogakba is befogódzhassanak. A szóban lévő fölhúzó sínjei a 6., 7., 11. és 12. ábrán láthatók, elrendezésük a következő : A fölvonó mindegyik oldalán egy-egy (G) burkolat van elhelyezve, mely a fölső (Gl) részből, a (G2) oldalfalakból és a (G3) fenékből áll (12. ábra). A fölvonó két oldalán alkalmazott (gl) sínek, melyeknek oldalt (g) karimái vannak, a (B3 és B4) futókerekek alátámasztására szolgálnak, ha a fölvonó vízszintes irányban mozog. Minthogy minden lépcsőfok a 11. ábrán baloldalt látható helyzetet foglalja el akkor, mikor fölfelé való mozgását megkezdi, mingegyik (G) burkolatban egy-egy a (H1 H2) részek által alátámasztott (H) futósín van elhelyezve, melynek helyzetét és hajlásszögét akként szabjuk meg. hogy a (C6) futócsigák a (H) sínre menjenek át, a mint a (B3) futócsigák a (g) sínre jutnak. Ez által azt érjük el. hogy a lépcsőfokok mindig vízszintes helyzetben legyenek, miközben a hátsó (B4) futókerekek hatása időszakosan megszűnik (20. ábra), míg az (12) sínre nem jutnak. Ettől a pillanattól fölöslegessé válik a (C6) futócsigák alátámasztása, ezért a (H) futósín ezen a (h) ponton megszakad, mint az a 6. ábrán látható. Minthogy a (Cl) tengely kétoldalt a (B3 és Bi) futókereken túlér, a tengelyt megfelelő (C3) könyökökkel kell ellátni, hogy a tengely a (C2) sínekbe ne ütközhessék. A futókerekek fölött egy (13) ütközősín van alkalmazva, melybe a mellső (B3) futókerekek bele ütköznek, úgy, hogy a lépcsőfok hátsó része a (Cl) tengellyel lefelé sülyedni törekedjék. Egy másik (J) ütközősín a (G) burkolat fölső részén a (Jl) karok