15179. lajstromszámú szabadalom • Mótoros árammérő

sebessége, a mint azt fentebb említettük, arányos az (A) és (A'j pontok között uralkodó potencziálkülömbséggel, arányos tehát itt oly összeggel, melyben az intenzitások arányosaknak vannak véve a (B Bl B'2 B3) ellenállásokkal. Ezen áramkörök energiafogyasztásának díja tehát arányos lesz ezen ellenállásokkal. Elegendő tehát ezen ellenállásokat tetszőlegesen meghatároznunk, hogy a készülékben az ugyanazon fővezetékből elágaztatott különféle áramkörök fogyasztását különböző díjszabásokna megfelelően regisztráltassuk. Ennek az esetnek csak egy specziális alakja a föntebb tárgyalt példa, melynél csak egy áramkört tételeztünk föl. A készüléknek föntebb leírt működési módjának változtatása nélkül a leírt mótor helyett más elrendezésű motorokat is alkalmazhatunk, a milyenek pl. a mellékelt rajzokban vannak bemutatva. A 7. ábra a már leírt és egy (E) mágnes által működtetett dob fegyverzetet mutatja be, mely esetben az (Ej mágnes árama csupán egy oldalról hat a fegyverzetre, a tekercscsévéket ellenben akként befolyásolja, hogy a fegyverzetnek két áramkörében elektromótorikus ellenerők nem fejlődnek, a mi azért fontos, mivel ezek fékező mellékáramokat gerjesztenének. A 8. ábrában a fegyverzet az imént említett henger helyett korong gyanánt van foganatosítva. A mágneses erővonalak kétszer metszik a vezetéket, miközben két együttműködő akcziót fejt ki, melyek mindegyike az összes csévékre hat. -A korongra szerelt csévék a 9. ábrában föltűntetett alakkal bírnak és nem vezető anyagból készült korong által hordatnak. A 10. ábra a 7. ábra nyomán leírt hengeres fegyverzet helyett használható korongfegyverzetnek egy másik foganatosítási alakját mutatja be. melynél az erővonalak csak egyszer metszik a vezetéket, de sorjában az összes csévékre hatnak; ezen elrendezés az alább következő fejtegetésekből könnyen megérthető. A 11. ábrában harangalakú, unipoláris fegyverzet van föltűntetve, melynél az áram a harang tengelye körül egyenletesen osztatik el. A mótoráram a tengely fölső részén vezettetik be és a harangnak az unipoláris gépekhez hasonlóan higanyba érő alsó részén vezettetik el. A jelen találmánynak megfelelően tehát alkalmazhatók mindazon motorok, melyek akként vannak szerkesztve, hogy velük a vezető részében a hysteresis és a Foucaultféle áramok a fegyverzet tekercselésében pedig a mellékáramok elkerülhetők. A leírt készülékben indukáló rész gyanánt ható állandó delejt egy állandó áram által gerjesztett elektromágnessel helyettesíthetjük (12. ábra) Állandó potencziálú áramelosztó rendszereknél ezen áramot a berendezés pólusai közé iktatott, vékony ágvezeték szolgáltathatja, ekkor azonban a potencziálkülömbségnek legcsekélyebb változása is befolyással lesz a készüléknek működésére. Ezen hátrányt az által háríthatjuk el, hogy indukáló rész gyanánt két elektromágnesből álló rendszert alkalmazunk, a mint ez pl. a 13. ábrában bemutatott készüléknél van foganatosítva. Ezen készüléknél a fegyverzetet lapos korong képezi, melyet az (A A') kapcsokon elvezetett árammal táplálunk. A telített vasmaggal biró (B) elektromágnes a fegyverzetnek .forgását határozza meg, míg a nem telített vasmaggal biró (C) elektromágnesnek méretei és mágnesezése olyképen van megválasztva, hogy a két elektromágnes mágneses áramainak változásai kompensálják egymást, ha a gerjesztő áramok a potencziállal változnak. Ezen kompenzáczió alapját a 14. ábrában bemutatott diagramm tűnteti föl, melyben az ordináták egy elektromágnes mágneses áramát, az absczissák pedig a mágnesező erővel, vagyis ezen esetben a potencziállal arányos tényezőket tűntetnek föl. A létrejövő görbe két teljesen egyenes részt tartalmaz ; egyik az (m—n) vonal, mely a nem telitett elektromágnesnek felel meg és melynek meghosszabbításában az (x) absczissza-tengelyt közel az (o) sarkponthoz és attól jobb felé