15179. lajstromszámú szabadalom • Mótoros árammérő

metszi, a másik (p— q) vonal, mely a telített állapotnak felel meg és a meghosszabbítá­sában az (x) absczissza-tengelyt távol az (o) sarkponttól és attól bal felé metszi. Ezen görbe mutatja, hogy a nem telített elektromágnes (c c') mágneses árama a po­teneziállal arányos, míg a telített elektro­mágnes árama a (b b") konstanssal nagyob­bított és a potencziállal arányos (b' b") mennyiségei egyenlő. Ha már most a telített és a nem telített elektromágnesek oly mé­retűek és oly mérvben vannak gerjesztve, hogy mágnesáramuknak azon részei, melyek a potencziálkülöinbbséggel arányosak, egy­mással egyenlők, akkor hatásaiknak eredője egy állandóra redukálódik, úgy hogy együt­tesen igen jól teljesítik ezen készülékben az állandó mágnes szolgálatát. Az ily elrendezésű készülék coulombmérő, mely nem mutatja a készüléken átáramló mennyiségek algebrai összegét, hanem ezen mennyiségeknek számtani összegét szolgál­tatja, minthogy a forgás iránya nem változik, ha a berendezés sarkait megfordítjuk is. A készüléket tehát folytonos, undulácziós sőt í váltakozó áramoknak mérésére is használ­hatjuk, csakhogy ezen utóbbi esetben az elektromágnes vasat a mágneses áram irá­nyában lamellákra kell fölosztanunk. Oly berendezésnél, melyben a potencziál­külömbség állandó, a fogyasztott energia mérésére a készüléknek a 15. ábrában be­mutatott foganatosítási alakját használjuk. Ezen esetben az (A A') ellenállás sarkaival összekötött, korongalakú fegyverzetet a (b) I állandó delej működteti, mely a forgás irá­nyát meghatározza. A fegyverzetre ellenkező irányban a nem telített (a) elektromágnes hat, a mennyiben a két mágnes egynemű sarkai a korongnak ugyanazon homlokfölületén vannak. Az (a) elektromágnest a potencziál­külömbséggel arányos áram gerjeszti. Legyen (9) az elektromágnesnek mágnes­folyama, (©') pedig az állandó mágnesé. Minthogy az elektromágnes nem telített, úgy (9) pontosan arányos a potencziállal. Ha tehát a potencziál 5 százalékkal nö­vekszik, úgy (9) is 5°/o-kal fog nagyob­bodni (2 9' -9) értéke pedig csökken, mely csökkenés 5°/o-ot fog kitenni, ha. (2p'—9) értéke (<p)-re redukálódik, vagyis ha (©'=?). A mágneseket ezen föltételnek megfele­lően rendezzük el. A készülék tehát energiamérő gyanánt pontosan megméri a potencziálkiilömbségben beálló változásokat mindaddig, míg válto­zások az állandó potencziálú áramelosztási rendszerekben előfordulható szűk határokat meg nem haladják. Ily áramelosztó rendszerekben a készü­léket watt-óramérő gyanánt is használhatjuk, ha a már fönt említett föltétel: (9 9') ki van elégítve. Egyébként az egyes készülé­keket adott potencziálkiilömbség szerint kell berendeznünk. A készüléknek módosított elrendezését mutatja be a 16. ábra. Baloldalt a perma­nens (b) mágnes van elhelyezve, melynek (2 9') mágneses árama a harangalakú fegy­verzetnek baloldali részét szeli át, -Jobb­oldalt a potencziálkülömbséggel arányos áram által gerjesztett (a) elektromágnes vau elrendezve, melynek (9) árama a fegyverzet­í nek jobboldali részét szeli át. A két mágnes közös fegyverzetéül szol­gáló (C) magot tehát a (2 9' f 9) mágnes­folyam járja át, mely annak telítésére elégtelen. A készüléket az áramnak külömböző díj­tételek tekintetbe vételével való mérésére is alkalmazhatjuk, a mint ezt a 15. ábrára nézve le fogjuk irni. Ha ugyanis az áram­elosztó rendszer sarkait megfordítjuk, akkor i a mágnes és az elektromágnes együttmű­ködnek, a helyett, hogy egymás ellen mű­ködnének, a« áram erősbödvén' a fegyver­zetnek bizonyos áramerősségnél adott sebes­sége csökken és az intenzitás alacsonyabb díjtétellel registráltatik. A sarkoknak fölcserélésével a díjtételt újból megváltoztathatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motoros árammérő, jellemezve az által, hogy a) a mágneses elektromotornak (F) fegyverzete egy a mérendő áram által átjárt, nem indukáló és nem változó (B)

Next

/
Thumbnails
Contents