15161. lajstromszámú szabadalom • Önműködő töltőszerkezet retorta kemenczék számára
- 2 -retezve. hogy az üres (a al) töltő szekrényeket a (d) sínen fölfelé húzza, míg a megrakottnak lefutását megakadályozza, a töltő szekrényt különböző magasságokba síilyeszthetjük. Ezen czélra a töltő szekrény két (f) láncz segélyével a (g) dobokra van fölfüggesztve, melyeknek mindegyike egy (i) spirálrúgót tartalmazó (h) tokban van megerősítve (3. ábra). Ezen szerkezet lazán van a (k) tengelyre helyezve (1. ábra): a (h) rúgótokok záró kerekekké vannak kiképezve, melyeknek (1) kilincsei (3. ábra) egy (m) láncz segélyével hozhatók működésbe. Mindegyik szekrény baloldali (h) rúgótokja egy dobot hord, melyhez az (n) aczélszalag simul, mely utóbbi a (q) emeltyűvel csuklós összeköttetésben álló (p) rúd által hordott (o) súly hatása folytán állandóan működő féket képez. Hogy a megtöltött (a) vagy (al) szekrényt a megtöltendő retorta magasságába sülyeszthessük, az (1) záró kilincs (m) lánczát használjuk. A fék hatása folytán ugyanis az (a) vagy (dl) szekrény megmarad állásában, ha azonban a féket megeresztjük, a szekrény oly lassan sülyeszthető, a mily lassan azt csak akarjuk és azonnal meg is áll, mihelyt a féket ismét működtetjük. Az (1) kilincs, melyet ekkor ismét becsappantunk, csak biztosító szerkezetül szolgál. A töltő szekrény sülyedéséuél az (i) rúgók a kőszén súlya folytán megfeszülnek; ha a töltő szekrény üres és a féket az előbbi módon az (m) láncz segélyével megeresztjük, akkor a most kitáguló (i) rúgók a (h) dobot ellenkező irányba forgatják és a töltő szekrény emelkedik. Az 5. és 6. ábrákban föltűntetett foganatosítási alaknál az (i) rúgókat két (r) ellensúly pótolja, melyek a (g) dobokra vannak függesztve és melyek az (s) rudak mentén vezettetnek. A két (r) súly együtt valamivel nagyobb az iires szekrény súlyánál, úgy hogy ez a fék kioldásakor emeltetik. Ha a töltő szekrény rendeltetési helyére érkezik, a retorta töltése czéljából a (t) kulisszát eltoljuk, mely az (u) ütköző segélyével a (v) csapot nyitja. Mindaddig, míg ütköző nem ér az (x) emeltyűkarhoz, a (v) csapot az (y) emeltyű tartja, mely egy rugóra támaszkodik, hogy a kőszén kiürítését megakadályozza, mielőtt a (t) kulissza a retortába nincs vezetve. A (t) kulissza visszatolásakor az (ul) ütköző ismét zárja a (v) csapot. Hogy a töltő szekrényt a megkívánt magasságban megállítsuk, a kemenczék mentén különböző magasságban három rúd van elrendezve (1. .ábra), melyek közül a fölső kettő (z) és (zl) mozgatható, míg az alsó, a legalsó retortasor számára elrendezett (1) rúd helyt álló. Ha a legfölső sor retortát akarjuk megtölteni, akkor a töltő szekrény (2) nyúlványa (3. ábra) a (z) rúd (3) ütközőinek egyikével érintkezik, a (zl) rúd (4) ütközőinek egyikével pedig akkor, ha a középső sor retortáit akarjuk megtölteni. Ha a legalsó sor retortáit akarjuk megtölteni, akkor a (z) nyúlvány a helytálló (1) rúdra fekszik föl. A mozgatható (z zl) rudakat a közös (5) emeltyű segélyével mozgatjuk (1. ábra). Lejtős sín alkalmazásánál és a töltő szekrénynek pl. 300 kg.-nyi terhelésénél az (e) súly már nem elegendő a szekrény megtartására, mely a (d) ferde síkon le fog csúszni, úgy hogy azt a megtöltendő retorta előtt meg kell állítani. E czélra a munkás a kívánt helyen a (7) rúd segélyével a sínen mozgatható kis (G) fékező kocsit rögzíti, mely egy fából készült (8) féktuskóval van ellátva, melyre a (c) kocsinak mellső kereke fölfut: egyidejűleg a (9) kilincs a retorta töltése közben megakadályozza a (c) kocsinak vissza járását az (e) súly hatása alatt, mely a kocsit, ha a szekrény tartalma 300 kg.-nál kisebb, a lejtős (d) föliileten fölfuttatná. A retorták megtöltése után a munkás (10) lánczot meghúzza, minek folytán a (q) kilincs szabadon bocsátja a töltő szekrényt, mely a széntartály felé visszajár. A (d) sín lejtője fölső végéhez közel valamivel erősebb. hogy a fölfutás lassíttassék.