15161. lajstromszámú szabadalom • Önműködő töltőszerkezet retorta kemenczék számára

- 2 -retezve. hogy az üres (a al) töltő szekré­nyeket a (d) sínen fölfelé húzza, míg a meg­rakottnak lefutását megakadályozza, a töltő szekrényt különböző magasságokba síilyeszt­hetjük. Ezen czélra a töltő szekrény két (f) láncz segélyével a (g) dobokra van fölfüggesztve, melyeknek mindegyike egy (i) spirálrúgót tartalmazó (h) tokban van megerősítve (3. ábra). Ezen szerkezet lazán van a (k) tengelyre helyezve (1. ábra): a (h) rúgótokok záró kerekekké vannak kiképezve, melyeknek (1) kilincsei (3. ábra) egy (m) láncz segélyével hozhatók működésbe. Mindegyik szekrény baloldali (h) rúgótokja egy dobot hord, melyhez az (n) aczélszalag simul, mely utóbbi a (q) emeltyűvel csuklós összeköttetésben álló (p) rúd által hordott (o) súly hatása folytán állandóan működő féket képez. Hogy a megtöltött (a) vagy (al) szekrényt a megtöltendő retorta magasságába sülyeszt­hessük, az (1) záró kilincs (m) lánczát hasz­náljuk. A fék hatása folytán ugyanis az (a) vagy (dl) szekrény megmarad állásában, ha azonban a féket megeresztjük, a szekrény oly lassan sülyeszthető, a mily lassan azt csak akarjuk és azonnal meg is áll, mihelyt a féket ismét működtetjük. Az (1) kilincs, melyet ekkor ismét becsap­pantunk, csak biztosító szerkezetül szolgál. A töltő szekrény sülyedéséuél az (i) rúgók a kőszén súlya folytán megfeszülnek; ha a töltő szekrény üres és a féket az előbbi módon az (m) láncz segélyével megeresztjük, akkor a most kitáguló (i) rúgók a (h) dobot ellenkező irányba forgatják és a töltő szek­rény emelkedik. Az 5. és 6. ábrákban föltűntetett fogana­tosítási alaknál az (i) rúgókat két (r) el­lensúly pótolja, melyek a (g) dobokra vannak függesztve és melyek az (s) rudak mentén vezettetnek. A két (r) súly együtt valamivel nagyobb az iires szekrény súlyánál, úgy hogy ez a fék kioldásakor emeltetik. Ha a töltő szekrény rendeltetési helyére érkezik, a retorta töltése czéljából a (t) ku­lisszát eltoljuk, mely az (u) ütköző segélyé­vel a (v) csapot nyitja. Mindaddig, míg ütköző nem ér az (x) emeltyűkarhoz, a (v) csapot az (y) emeltyű tartja, mely egy ru­góra támaszkodik, hogy a kőszén kiürítését megakadályozza, mielőtt a (t) kulissza a re­tortába nincs vezetve. A (t) kulissza visszatolásakor az (ul) ütköző ismét zárja a (v) csapot. Hogy a töltő szekrényt a megkívánt ma­gasságban megállítsuk, a kemenczék mentén különböző magasságban három rúd van el­rendezve (1. .ábra), melyek közül a fölső kettő (z) és (zl) mozgatható, míg az alsó, a legalsó retortasor számára elrendezett (1) rúd helyt álló. Ha a legfölső sor retortát akarjuk meg­tölteni, akkor a töltő szekrény (2) nyúlványa (3. ábra) a (z) rúd (3) ütközőinek egyikével érintkezik, a (zl) rúd (4) ütközőinek egyiké­vel pedig akkor, ha a középső sor retortáit akarjuk megtölteni. Ha a legalsó sor retortáit akarjuk meg­tölteni, akkor a (z) nyúlvány a helytálló (1) rúdra fekszik föl. A mozgatható (z zl) rudakat a közös (5) emeltyű segélyével mozgatjuk (1. ábra). Lejtős sín alkalmazásánál és a töltő szek­rénynek pl. 300 kg.-nyi terhelésénél az (e) súly már nem elegendő a szekrény meg­tartására, mely a (d) ferde síkon le fog csúszni, úgy hogy azt a megtöltendő retorta előtt meg kell állítani. E czélra a munkás a kívánt helyen a (7) rúd segélyével a sínen mozgatható kis (G) fékező kocsit rögzíti, mely egy fából készült (8) féktuskóval van ellátva, melyre a (c) kocsinak mellső kereke fölfut: egyidejűleg a (9) kilincs a retorta töltése közben meg­akadályozza a (c) kocsinak vissza járását az (e) súly hatása alatt, mely a kocsit, ha a szekrény tartalma 300 kg.-nál kisebb, a lej­tős (d) föliileten fölfuttatná. A retorták megtöltése után a munkás (10) lánczot meghúzza, minek folytán a (q) ki­lincs szabadon bocsátja a töltő szekrényt, mely a széntartály felé visszajár. A (d) sín lejtője fölső végéhez közel va­lamivel erősebb. hogy a fölfutás lassíttassék.

Next

/
Thumbnails
Contents