15067. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramköröknek gyors egymásutánban való megaszakítására és zárására

Megjelent 1899. évi július hó 3-án. MAGY. A KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15067. szám. VH/g. OSZTÁLY. Berendezés áramköröknek gyors egymásutánban való megszakítására és zárására TESLA MIKLÓS ELEKTBOTECHNIKUS NEW-YOBKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 27-ike. Föltaláló egy régebbi találmányának és szabadalmának tárgyát eljárás és berendeís képezi igen nagy frequeneziaszámú vil-1 mos ánmok éjlesztésére, konvertálására C.i hasznosítására, mely eljárás egy kondenzátor töltéséne: és kisütésének elvén alapszik, a mi egy transzformátor primér tekercselése által foganatosíttatik, melynek szekundér tekercselése a munka-áram forrását képezi, még pedig oly föltételek mellett, hogy az vibráló vagy gyorsan intermittáló áramot szolgáltat. Az ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezés némelyikénél egy a villamos áramkört vagy annak ágát megszakító és záró szerkeze i alkalmazhatunk a kondenzátor töltése és kisütése czéljából. A jelen találmány tárgyát már most ezen zárás és megszakítás foganatosítására szolgáló berendezés képezi. Minden berendezésnél, mely egy villamos áramkört jelentékeny hirtelenséggel zár és nyit, ezen zárási vagy nyitási művelet vagy mindkettő közben bizonyos energiaveszteség áll be, minthogy az áram egy a közeledő vagy távolodó sarkok vagy kontaktusok k'jjött képződő íven vagyis általában nagy sllentállású pályán megy át. Az áramnak azon tendencziája, hogy a tényleges megszakítás után is fönmaradjon és létestilésében a sarkok tényleges érintkezését megelőzze, különböző készülékekben, a fönforgó specziális föltételeknek megfelelően különböző. így pl. egy közönséges indukcziótekercs esetében az ívképzés iránti tendenczia az áram megszakításánál a legnagyobb, míg bizonyos, egy kondenzátor töltésének hasznosítására szolgáló föntebb említett készülékeknél ezen tendenczia a kontaktusok érintkezését közvetlenül megelőző pillanatban a legnagyobb. Az ezen okok által előidézett energiaveszteség igen jelentékeny és általában oly nagy, hogy korlátozza az ily készülékek alkalmazását és lehetetlenné teszi, hogy ezen készülékekkel nagyobb mennyiségű elektromos energiát gyakorlatilag és gazdaságosan átalakítsunk, különösen oly esetekben, midőn az áramzárások és megszakítások igen gyors egymásutánban szükségesek. Terjedelmes kísérletezések és vizsgálatok, melyeket föltaláló oly czélzattal folytatott, hogy módot találjon a közönséges árammegszakítók alkalmazásával járó energiaveszteség elkerülésére, lehetővé tették ezen veszteség bizonyos törvényeinek megállapítását, melyek szerint ezen veszteség főleg azon sebességtől függ, mellyel a sarkok