15034. lajstromszámú szabadalom • Izzólángzó, illetőleg lámpa az elégetéshez szükséges levegőnek ellenáram segítségével történő fölmelegítésére szolgáló berendezéssel

Megjelent 18!>i>. évi jnlins hó 3-án. MAGY. m KIR. SZABADALMI fiSa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15034. szám II/d. OSZTÁLY. Izzólángzó illetőleg lámpa az elégetéshez szükséges levegőnek ellenárani segélyével történő fölmelegítésére szolgáló berendezéssel. SCHULTZE KUBT KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 október hó 3-ika. Az eredetileg a Siemens-féle regeneratív lámpák által, később pedig más, világító -lánggal égő lámpák által ismertté vált elv, hogy az elégéshez szükséges levegőt előmelegítjük. a nem világító lánggal égő lámpáknál eddig alkalmazást nem nyert, legalább is nem ismeretes oly szerkezet, mely azt a nagy előnyt, amely a nem világító lánggal égő lámpánál az égést tápláló levegő előmelegítéséből származik, czéltudatosan alkalmazná. Tényleg nagy lépés még az elv fölismerésétől annak gyakorlati kiviteléig, mert oly szerkezet létesítendő, mely a lámpaszerkezetet nem teszi bonyolódottá és mely a lámpát nem drágítja. Eme föltételek tekintetbe vételével van a szóban levő lángzó szerkesztve. Eme szerkezet sajátosságát a meglehetősen hosszú lángzó eső fejétől a gáz fuvókáig nyúló betétcső alkalmazása és a légbevezető nyílásoknak eme betétcső fölső végével szemben való alkalmazása képezi: a betétcső a lángzócsőbe jutó levegőt lefelé tereli, tehát a levegőt a gázokkal szemben ellenáramban vezeti a gázkiömlő nyílásáig, hol a kiömlő gázt éri, Úgy a lángzócsövet. mint a betét, csövet a lángzófej vezetés által erősen fölhevíti, minthogy pedig a levegő a két cső között levő üreges téren megy át, az is erősen fölhevül. Eme fölheviiléssel a levegő kitágulása jár, tehát a levegő sűrűsége a még föl nem melegedett gáz sűrűségéhez közeledik, úgy hogy a két gáz könnyebben keveredik. Minthogy pedig a keverék a betétcsövön a levegő útjával ellenkező irányban, tehát alulról fölfelé folyik át, a keverék még tovább melegszik föl és a lángzófejbe rendkívül magas hőmérséklettel áramolván be, ott nem világító lánggal tökéletesen elég. A lángzó és betétcső nagymérvű fölmelegedését egyrészt a színtelen láng, másrészt pedig az izzótest okozza, de az utóbbinak csak az alsó része hevíti a lángzófejet, a többi része ellenben egyelőre nem hasznosítható. Hogy azonban a fölső részekben levő hőmennyiség is hasznosítható legyen, az új izzólámpánál egy tetszőlegesen kiképezett, például hengeres vagy körtealakú burkolat alkalmazható, melynek alsó, az izzótestet körülvevő része kettős falú, mi oly módon létesíthető, hogy ezt a burkolatot egy második burkolattal vesszük körül, mely két burkolat között egy gyűrű-keresztmetszetű csatorna létesül. Ez a csatorna alúl a külső levegővel szemben el van zárva,