14975. lajstromszámú szabadalom • Robanás ellen biztos tartály petróleumlámpákhoz és fűtőkészülékekhez

gyorsan lehet megtölteni, míg a kanóczcsőbe a petróleum csakis a kapilláris téren átjuthat be, melyen csak lassan áramolhat át. Ennek következtében a jelzett két teret teljesen, illetve túlságosan is meg lehet tölteni. 4. A töltőcső egy dugó segélyével van elzárva, melyen a tartályba levegő áramolhatik be, de mely a petróleum kifolyását még akkor is meggátolja, ha a tartály esetleg földől. A csatolt rajzok a találmány szerint szerkesztett tartálynak több kiviteli módozatát ábrázolják. Nevezetesen: az 1., 3., 5. és 7. ábra különböző kiviteli módozatok függélyes metszetét, a 2., 4., 6. és 8. ábra pedig a megfelelő vízszintes metszetet ábrázolja, az 1., 3., 5. illetve 7. ábra y—y vonala szerint, míg a 10. ábra központi légbevezetéssel bíró lámpa függélyes metszete. A tartály két részből áll, a tulajdonképeni (A) folyadéktartályból és a kúpos (B) kanóczcsőből. A két rész között a (C) kapilláris tér létesít kapcsolatot, mely utóbbit két egymásnak közvetlen közelében elhelyezett korong képezi. A (C) kapilláristér a valóságban szűkebb, mint azt a rajzon világosság szempontjából ábrázoltuk. A kapilláris teret alkató két (D Dl) korong az (A) tartállyal egyenlő átmérőjű, lehetőleg a tartály fenekén oly módon vannak alkalmazva, hogy könnyen kiválthatók legyenek. Az alsó (Dl) korong a (B) kanóczcső fenekét képezi, mely legezélszerűbben a kapilláris térrel közlekedést létesítő (bl) furatokkal van ellátva, míg a fölső (D) korong a (B) kanóczcső szerelésére szolgál. Az egyik, a (D) vagy (Dl) korong megfelelő (dl) furatokkal van ellátva, melyeken az (A) folyadéktartállyal közlekedik, A két (D Dl) korong egymástól sokféle módon tartható kellő távolságban, lehet pl. a két korong között vékony (e) lemezeket (1. és 2. ábra) elhelyezni, 'Vagy az egyik vagy másik korongot megfelelő kiemelkedésekkel ellátni (3. és 4. ábra) vagy végül a korongokat állítócsavarokkal a kellő távolságban beállítani. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli módozatnál a (dl) nyílások, melyek a kapilláris tér és a folyadéktartály között létesítenek kapcsolatot, az alsó (Dl) korongban vannak alkalmazva, a kapcsolócsavarok csúcsai eme korongot az (A) tartály fölött bizonyos magasságban tartják. Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli módozatnál a fölső (D) korong van a (dl) nyílásokkal ellátva, mig az alsó (Dl) korong a folyadéktartály fenekén fekszik. A 7., 8. és 9. ábrán látható kiviteli módozatoknál végül a folyadék oldalt jut a folyadéktartályból a kapilláris térbe, úgy hogy a korongok közül egyik sincs nyílásokkal áttörve. Ebben az esetben az alsó (Dl) korong legezélszerűbben egyidejűleg az (A) tartály fenekét képezi. A (C) kapilláris tér (hasonlítsd össze az 1., 2„ 7., 8. és 9. ábrákat) a korong egész fölülete által lehet képezve, a mi a legczélszerübbnek látszik, de képezhető az egyik vagy másik korongba vágott, lapos, hosszabb vagy rövidebb horony által is. Némely esetben a két (D Dl) korong által képezett, főleg vízszintes irányban kiterjedő kapilláris tér egy főleg függélyes irányban kiterjedő kapilláris térrel közlekedhetik, mely azután a (B) kanóczcsővel közlekedik. Ez a kiviteli módozat a 9. ábrán pontozott vonalak által van ábrázolva. Ebben az esetben a kanóczcső alul a (B2) fenék által teljesen el van zárva és egy (D2) palásttal van körülvéve, mely a (B) kanóczcső falával kapilláris teret képez. Ez a (C2) kapilláris tér fölül zárva van és egyrészt a fölső végén alkalmazott kis (d4) furatokon a (B) kanóczcsővel, másrészt pedig a gyűrűs (d3) nyíláson a (C) kapilláris térrel közlekedik. A kapilláris erő következtében a folyadék a (C2) csőben fölemelkedik, bárhol áll is a folyadékszint az (A) folyadéktartályban. A (B) csőben elhelyezett kanócz, mely a (d4) nyílásokra fekszik, a folyadékot fölszívja, míg a (B) cső maga folyadékot nem tartalmaz. Minthogy a (D Dl) korongok egymástól