14975. lajstromszámú szabadalom • Robanás ellen biztos tartály petróleumlámpákhoz és fűtőkészülékekhez

eltávolíthatók, eme korongok és a (D2) palást és (B) kanóczcső között is tetszőleges kapilláris anyag helyezhető el. A (B) kanóczcső fölső vége az (E) térrel közlekedik, mely az (A) tartály egész fölső része fölött foglal helyet. Emez (E) tartalékkamara űrtartalma legalább is kétszerese a (B) kanóczcső űrtartalmának, úgy, hogy a kanóczcsőben lévő folyadék az (E) térben a tartály bármely helyzeténél, ha az teljesen földőlt vagy ha egyik oldalán fekszik (lásd az 5. és 7. ábrát) elférjen és azt annyira ki ne tölthesse, hogy a folyadék a lángzóig juthasson. Az (E) tartalékkamara (F) fala a tartály közepe felé lejt és közepén a lángzó fölcsavarására szolgáló (H) csavarmenettel van ellátva. Ez a (H) csavarmenet egy fölfordított csonkakúp alakú (G) süveggel van lefödve, hogy a folyadékot a lángzó torkolatától távol tartsa úgy, hogy a folyadék lökéseknél, pl. a tartály leejtésénél se juthasson a lángzóhoz. Az (I) töltőcső az (E) tartalékkamara (F) falait áttöri és közvetlenül az (A) folyadéktartályba vezet, minthogy a tartály a lángzót viselő kanóczcsövön át nem tölthető. Az (1) töltőcsövet egy üreges (J) dugó zárja el, mely két egymással szemben fekvő (i il) furattal van ellátva és a (c) közfal által két különböző űrtartalmú (a b) részre van osztva. A szűk (d) cső a két (a b) rész között létesít kapcsolatot. Mindegyik (a b) részben egy-egy (k) drótháló van elhelyezve, mely meggátolja, hogy az (A) térbe szikra jusson. A tartályt legczélszerűbben oly módon rendezzük be, hogy könnyen szét lehessen szedni, főleg azért, hogy a kivehető (I) Dl) korongok között lévő tért tisztítani lehessen. Hogy ezt elérhessük, az (E) tartalékkamara és (B) kanóczcső a (G) süveg, az (I) töltőcső és a (D Dl) korongok, az esetleg alkalmazott (D2) palást egy különálló egészet képeznek, melyet az (A) tartály külső fölületén alkalmazott csavarmenetekre lehet csavarni (lásd az 1., 3., 5., 9. és 10. ábrát). A 9. és 10. ábrán látható kiviteli módozatnál ez a csavarmenet arra szolgál, hogy a (D Dl) korongok által képezett (C) teret szűkíteni és szélesíteni lehessen. Bizonyos esetekben, mikor föltétlenül tiszta világítóanyagot használunk, a 7. ábrán jelzett szerkezet is alkalmazható, melynél az (E) tartalékkamara (F) falai az (A) tartályhoz vannak forrasztva és a (D) és (Dl) korongok egymáshoz vannak szögecselve, a szögecsek pedig az (A) tartály falai közelében jobban meg vannak húzva, mint a korong közepén, illetve a (B) kanóczcső közelében. Az (F) falak lejtősségének az a következménye, hogy a (B) kanóczcső megrövidül. Ha ezt a megrövidülést bizonyos esetekben el kell kerülni, mert hosszabb kanócz alkalmazását kell lehetővé tenni, a (B) kanóczcsövet a tartály fenekén túl meg kell nyújtani. mint az a 7. ábrán (Bl)-nél jelezve van. Igen természetes, hogy ebben az esetben az (E) tartalékkamara űrtartalma is nagyobbítandó. A 10. ábra központos légvezetéssel bíró tartályt ábrázol. Ez a tartály a föntebb leírttól csak annyiban tér el, hogy a (B) cső kevésbbé kúpos, mint az előbbi esetekben és hogy a benne elhelyezett (B2) légvezetőcsővel együtt egy szűk gyűrűs teret képez. A (Dl) korong a tartály fenekét képezi, melyben a központi (B2) légvezetőcső van elhelyezve. A központi (B2) légvezetőcsőnek befelé nyúló, fölfelé álló (B3) táskái vannak, melyek a tartály fölbillenésénél a kanócz és a (B2) cső között lévő petróleumot fölveszik és annak a (H) lángzóhoz való jutását meggátolják. A tartályt az (I) töltőcsövön át töltjük meg. Minthogy a folyadék csak lassan jut az (A) tartályból a (B) csőbe, az (A) tartály már régen megtelt, még mielőtt a (B) cső is megtelnék (lásd a 3. ábrát), ezért a tartályt teljesen megtölteni soha sem sikerül, mi a robbanás ellen újabb biztosítékot képez. Ha az (A) tartály megtelt, az (I) töltőcsövet a (J) dugó segélyével elzárjuk. A (J) dugó megengedi, hogy a külső levegő az (i il) nyílásokon abban a mértékben, a melyben a folyadék az (A) tartályból a (B) lángzőcsőbe jut, az (A) tartályba bejusson. A (B) tartályban a folyadék tehát a köz-