14899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenfajta állati zsír kezelésére
ben 90—150 liter 5°/0-os, vizben, tejben, íróban vagy savóban oldot konyhasó oldat van vagy tartalmazhat ezen edény 22,5 liter vízben, íróban vagy savóban oldott 1/2%-°s kénsavat is. Ezen edényben melynek légzáróan zárhatónak kell lennie, az emulziót szellőztetésnek vetjük alá. Ezen oldatot mosófolyadéknak nevezhetjük és hőmérséklete 35--50°C. között változhatik, kevesebb vagy több azonban ne legyen. Mihelyt beöntöttük az emulziót, a födelet lezárjuk és egy gőzsugárexhaustort vagy más, hasonlóan működő készüléket működésbe hozunk, a czélból, hogy az emulzió | fölött vákuumot hozzunk létre. Ugyanakkor j 38—60°C.-ra melegített levegőt szorítunk i be az edény fenekén egy lyukasztott kigyócső vagy más alkalmas eszköz révén és (az exhaustor hatása folytán) finom sugarak alakjában keresztülvezetjük azt az oldaton és az emulzión. Miután ez a kezelés bizonyos ideig tartott, azt találjuk, hogy emulzió eltűnt vagy eloszlott és ettől az időtől fogva még 45—90 perczig kell a levegőbevezetést folytatni, a kezelendő anyag minősége szerint. A szellőztetésnek az a hatása van, hogy az anyagot erős mozgásba hozza és a tisztátalanságokat elválasztja. Az illó tisztátalanságok, melyek legfőbb okozói a vaj rossz szagának, a gőzsugár szívóhatása folytán elvezettetnek a levegőbe, míg az esetleges szilárd tisztátalanságok, melyeket a szellőztetés és mosás szintén szabaddá tesz, lecsapódnak, mihelyt az erős mozgás megszűnik. Ezután, ha szükséges, a tömeget ugyanazon hőmérséklet betartása mellett rövid ideig állni hagyjuk, míg az olajos részecskék a mosófolyadék felszínére jönnek, mely a. tisztátalanságokat visszatartja. Ezután ezen folyadék legnagyobb részét leeresztjük, mely a szilárd tisztátalanságok többjét magával viszi; az edényben annyi folyadékot hagyunk vissza, hogy a lyukazott cső, melyen a levegő belép, födve marad. Most az edénybe a lehúzott folyadékmennyiségnek megfelelő mennyiségű vizet. tejet, irót vagy savót öntünk, mely szükség esetén 2—5% konyhasót tartalmaz és egy félórán át újra levegőt vezetünk keresztül, melynek hőmérséklete 32—44°C. Ha a chemiai oldáshoz kénsavat használtunk, akkor ezen stadiumban csak tiszta vizet, kb. 114. litert adunk hozzá. . Ezen második szellőztetés czélja egy második emulzió előállítása, mely az elsőtől annyiban teljesen különbözik, a mennyiben kemény, ragadós anyagot ad. Ezután a levegő hőmérsékletét lassanként csökkentjük mire az emulzió megkeményedik és szétoszlik, mi mellett a vaj csomókká (szemcsék) alakult. Végre a vajat a gyúrógépbe visszük és rendes módon meggyurjuk. A vaj megkeményedését elősegíthetjük az által, hogy az utolsó (második) szellőztetés közben szétporlasztott hideg vizet locsolunk a zsírra. Ezen szétporlasztott hideg viz elősegíti a tisztátalanságok utolsó maradékának a kimosását is a vajból. Ha csekélyebb értékű vajat (mely nem avas) kezelünk, a czélból, hogy egyenletes anyagot kapjunk, akkor kénsavat nem használhatunk az oldáshoz, mert kitűnt, hogy az a vaj kinézését megváltoztatja, már pedig a kereskedők a külsőre fektetik a fősúlyt. Ha avas vagy csekély értékű kiolvasztott zsírt kezelnénk, akkor, úgy mint előbb leírtuk, emulziót állítunk elő, azonban teljes tejet semmi körülmények között sem szabad az oldáshoz használni. A szellőztetőkészűlékben a mosáshoz szükséges mennyiséget 180—225 1 5%-os kénsavra kell fölszaporítani és egyidejűleg a hőmérséklet 54°C.-ra e;i elhető. Elég hosszú ideig tartó szellőztetés után. melynek tartamát a fölügyelőnek kell megitélni, a mosófolyadékot a tisztátalanságokkal leeresztjük, mire azután ugyanannyi mosófolyadékot adunk, hozzá, mint előbb és a szellőztetést ismételjük. A kiolvasztott zsír nem fog, úgy mint a vaj, csomókká szilárdulni és annál nem szükséges a második emulziót előállítani. Az oldatot tehát újra leeresztjük, mire azután tiszta vizzel. szellőztetés mellett, kb. 54°C.-