14792. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázgépeken

— 2 -alkalmas permetező-készüléket is lehet a (24) esőbe szerelni; szemben a (24) csővel a (11) henger falán keresztülmenő egy sor (25) bevezetőcsatorna és ezen csatornák és a (20) vezeték között az egyik oldalon a (26) válaszfal olyképen van elrendezve, hogy a légvezető csövön beömlő levegőnek először a hengert körül kell folynia, mielőtt a (25) csatornákhoz érne. A (11) hengerben van a (27) dugattyú, mely a (29) dugattyúrúd révén össze van kötve a (14) forgattyútengely (28) forgatytyújával. A (27) dugattyú fölső végeiben közel a henger fölső végéhez és hozzá derékszög alatt egy V alakú (30) nyílás van alkalmazva, melynek belső vége a dugattyú közepe felé nyúlik, a külső vége pedig a henger belső falát érinti és közlekedik a (25) csatornákkal akkor, a midőn a dugattyú előremenetelének végpontját éri el. A (27) dugattyú fölső végére és közlekedően a (30) nyílás belső részével a (31) cső van elrendezve, melynek czélját később fogom megmagyarázni. A (11) henger belsejéből a (23) üregbe vezető egy sor (32) kifúvási csatorna van oly közel egymáshoz, a mennyire csak lehet a henger egész kerületén elrendezve, kivéve azon kis részt, melynek hosszában a (30) nyílás szája van. A henger fölső része körül van a (33) víztartány alkalmazva, melynek fölső vége ; a (18) födélben levő (34) víztérrel közlekedik. | A (33) víztartóba vezet az alkalmas (35) ki- j segítőcső és a (34) víztérből pedig a (36) kiömlési cső indul ki. A (23) kamra azon ezélból, hogy a kifuvott gázokat kivezesse, meg van nyújtva, mint a (37)-nél látható és a (36) cső külső vége ebbe nyilik. Szemben a (36) csővel a (37) kamrából a (39) kifolyási cső nyilik, melynek jóval nagyobb átmérője van, mint a (36) csőnek és olyképen van elrendezve, hogy midőn a víz a (36) csőből a (39) csőbe folyik a (37) kamrán keresztül, a (23) kamarából magával rántja a gázokat. A (18) födél falán keresztül egy (40) dugasz nyúlik a (19) kamrába, mely dugasz befelé szélesedően kúpos alakú. Ezen (40) dugaszban van egy (41) kúpos betét, mely között és a dugasz között (42) tömítő, illetve szigetelő anyag van alkalmazva, a szigetelést egy a betét külső végére erősített (43) gyűrű tartja. A betétben egy (44) elektród van alkalmazva, mely a (19) kamrába nyúlik és külső vége pedig egy villamos vezetékkel áll összeköttetésben. A (18) födél falába forgathatóan a (45) gyújtótengely van alkalmazva, mely a (19) kamrába nyúlik és melynek belső végén a (46) érintkező van olyképen megerősítve, hogy a (44) elektród belső végével érintkezésbe hozható. A (45) tengely külső végén egy (47) kar van alkalmazva. Ezen kar egy (47') lyukkal van ellátva, melynek nyílása valamivel bővebb, mint a rajta keresztül dugott (48) működtetőrúd vastagsága. A (48) rúd alsó vége egy (49) csapágyon megy keresztül és az (50) hüvelyre támaszkodik, mely a forgattyútengelyre van erősítve. A (48) rúd fölső végén két (51) és (52) gyűrű van, melyek között és a (47) kar között az (53) és (54) rugók vannak elrendezve. Az (50) hüvelyen van egy beeső nyílás és a (48) rúdnak meg a (47) karnak elrendezése olyan, hogy midőn a hüvely ezen nyílása a (48) rúd alsó végéhez ér, akkor a rúd szabaddá lesz és súlyánál fogva, valamint az (53) rúgó behatása folytán leesik és egy szikrát bocsát a (19) kamrába. Mielőtt a (48) rúd eléggé siilyedt volna, hogy érintkezésbe jöjjön a hüvely alsó részével, a (4-7) kar eléggé lengésbe jön, beszorítja a rudat és megakadályozza további lefelé mozgásában és ilyképpen csökkenti a hüvely működése által okozott zajt. A tüzelőanyag önműködő hozzávezetésére a (24) csövön egy (55) szekrényt alkalmazunk. mely az (55') szelepes diafragma által két részre van osztva és melynek nyílása az (56) szelep által szabályoztatik. Az (56) szelep vezetékben mozog, mint ez a rajzból kitűnik és alsó vége az (57) karnak külső végével áll összeköttetésben, mely (58) tengelyre van erősítve. Az (58) tengelyen még egy (59) kar van alkalmazva, melynek alsó végére a (60) tárcsa van olyképen megerő-