14697. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép
_ 4 -jából, annak alsó föliilete az (F2) bordákkal van ellátva, melyek nem sugáriránynak, hanem az asztal agyához vagy egy evvel konczentrikus gyűrűhöz tagencziálisak. Az (F) asztalt kerületén a fix gyűrűs (Q) teknő veszi körül, melybe a kézre és őrölt anyag a (K) görgők alól való kiszabadulása után, az (P1 ) őrlő asztalnak czentrifugális hatása által, bele sodortatik. Ezen teknő a (C) oszlopokhoz van erősítve és a (Ql) karimával van ellátva, mely az anyagnak kiszóratását meggátolja; ugyanezen czélból maga az asztal is az (F3) karimával van ellátva. Az asztal kerületén a (Q) teknő alsó részének megfelelően alakított (F4) szárnyak vannak megerősítve, melyek a teknőbe jutott őrleményt maguk előtt söprik és a teknő fenekének alkalmas részén elrendezett nyíl.ísok felé viszik, melyeken az keresztül hull és levezető csatornákba vagy tartányokba jut. A (Q) teknónek belső kerülete a (Q2) karimával van ellátva, melynek fölső széle az (F) asztal alsó fölületén kiképezett (Fó) horonyba nyúl, míg az asztalnak szomszédos kerületi része akként van alakítva, hogy az a teknőből esetleg fölfelé sodrott anyagot ismét a teknőbe visszavezeti. A (B) tengelyre az azt körülvevő és (Pl) bevezető csőtoldatokkal ellátott (P) tölcsér van erősítve; az által, hogy a tölcsér a tengellyel együtt forog, az őrlendő anyag megközelítőleg egyenletesen osztatik el a (K) görgők között. A (K) őrlő görgők között görbített (R) vezetéklemezek vannak elrendezve, (2dik és 7-dik ábrák), melyek éleikkel állanak az őrlő asztalon, illetőleg alsó élükkel szorosan csatlakoznak annak föliiletéhez. Ezen lemezek a föltüntetett példában megközelítőleg egyenlő távolságban állanak egymástól az asztal sugara mentén; természetes azonban, hogy azoknak mús elrendezés is adható. A lemezek mindegyike oly spirálisnak képezi részét, melynek sugara a középponttól kifelé egyenletesen növekszik. Ezen lemezek megakadályozzák az asztal közepén bevezetett anyagnak túlgyors mozgását. annak föliilete mentén kerülete felé és kényszeríti azt. hogy spirális pályán mozogjon végig az asztalon. Ez által az anyag csak ott vettetik alá az őrlési műveletnek, ahol az őrlő görgők és az asztal közötti távolság a legkisebb, míg addig fokozatosan megtöretik és szakaszos mozgásban oly pontokra jut, melyeken az említett távolság fokozatosan kisebbedik; a fölaprítás finomsága azon minimális távolság által van meghatározva, mely a (K) görgőknek külső vége és az (F) asztalnak külső széle között létezik. Ha a spirálvezetékek rögzítettek lennének, akkor azok az asztalban és nevezetesen a görgőkben hornyos kopást idéznének elő, mi által nem lenne lehetséges, hogy az őrlés a görgők egész palástja és az asztal egész föliilete mentén egyenletesen menjen végbe. Ennélfogva az említett vezetéklemezek egy-egy (Rl) kerettel vannak összekötve, mely a (C2) állványtoldatokon (R3)-nál forgathatóan ágyazott (R2) pántok által akként hordatik. hogy az asztal fölött evvel párhuzamosan sugárirányosan ide-oda mozgatható. Ezen mozgás létesítése czéljából (7-dik ábra) a (B) tengelyen a (B7) exczenter van elrendezve és a gépállványnak (A7) csapágyaiban az (S) rúd csúsztatható, melynek egyik vége az (81) görgővel van ellátva, mely az említett exczenterrel, az (A7) csapágyak egyike és az (S) rúdon alkalmazott (83) karima közé szorított (82) rúgó által állandó érintkezésben tartatik. Az (S) rúdnak másik vége a (Q) teknő (Q4) toldatán forgathatóan megerősített lengő (T) emeltyűvel van összekötve, mely emeltyűnek másik vége viszont a (TI) hajtórúd által a vezetéklemezeket hordó említett (Rí)kerettel van összekötve. Ha tehát a (B) fő tengely forog, a reá szerelt (B7) exczenter által az (8) rúd és ennek közvetítésével a (T) emeltyű ide-oda mozgattatik ós ez által recziprok mozgást közöl az (R) vezetéklemezekkel. Az (R2) pántok az őrlő asztal fölületére merőlegesen vannak elrendezve, úgy hogy a vezetéklemezeknek pályája megközelítőleg párhuzamos az asztal fölső felületével. A fő tengelynek talpcsapágyát a következőkben a számára alkalmazott kenőkészűlékkel kapcsolatban fogjuk leírni, mely
