14425. lajstromszámú szabadalom • Kerékpár himbáló mozgás által működtetett hajtószerkezettel
KIR. Megjelent 1899. évi május hó 17-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14425. szám. XX/c. OSZTÁLY. Kerékpár, himbáló mozgás által működtetett hajtó szerkezettel. BOUCHAL LÉNÁRT BANKÁR ÉS KOPRIVEC JÁNOS VASÚTI HIVATALNOK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 6-ika. A jelen találmány tárgyát képező kerékpár abban különbözik az eddigiektől, hogy nem a lábakkal való taposás, hanem a kerékpárosnak himbáló mozgása által hajtatik. Ezen kerékpár hajtószerkezete lényegében egy himba-kulisszában fölfüggesztett, nyereghordó emeltyűből áll, mely a kerékpárvázon a menetirányban himbaszerüen előre- és hátralendíthető és váltakozva oly vonószerkezeteket működtet, melyek a hátsó kerék hajtása czéljából az ennek tengelyén elrendezett Ulhorn-féle kapcsolásokra hatnak. Ha a mellső keréknek ismeretes fékberendezését esetleg mellőzni akarjuk, akkor a hátsó kerék mozgását egy taposás által működtetett fék segélyével akaszthatjukív meg. A mellékelt rajzokban a találmány tárgya két foganatosítási alakban van bemutatva. Az \. ábra a kerékpár oldalnézete, a 2. ábra annak föliilnézete, a 3. ábra a himba-kulisszának a himba-emeltyűvel való összeköttetését láttatja fölűlnézetben, a 4. ábra az alsó kerékpárváz egy részének föliilnézete, az 5. ábra a fékhez tartozó taposó emeltyűnek föliilnézete, a 6. ábra a kormányrúd alsó végének oldalnézete, a 7. és 8. ábrák a Ulhorn-féle kapcsolásnak metszete, illetve oldalnézete, a 9. ábra az előbbitől eltérő foganatosítási példa gyanánt oly kerékpár sematikus rajza, mely a mellső kerék számára a szokásos fékkel van ellátva és melynél a himbaemeltyű egy hajtőnk! által hat a vonószerkezeteket működtető emeltyűre. A mint az 1. ábrából látható, az (A) nyerget a (B) kerékpárváznak (b) hasítékán átjáró (C) emeltyű hordja. Ezen emeltyűnek forgási pontja a (D) himba-kulisszában van, mely a (B) kerékpárvázon a (bl) csap körül forgatható, egymást keresztező két (d) rúdpárból áll, melyek a (C) emeltyűnek (c) karjaival csuklósán vannak összekötve. Az emeltyű ezen ágyazása folytán a kerékpárosnak himbáló mozgása által nyugalmi állásából (1. ábra) lengésbe hozható, a mikor is annak kilengése a (b2) ütközőrúgók által határoltatik. A hátsó (H) keréknek az emeltyű ezen lengése által való forgásba hozatala czéljából a (C) emeltyühöz ennek forgási pont-
