14363. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos vasútakon

- 2 -és foglalat közé egy ék van beverve, úgy hogy utóbbit erősen a vezetősínhez szorítja. A hol az egymáshoz fekvő sínvezeték részeket úgy mechanikusan mint elektromosan kell kapcsolni, a rögzítőt fémből készítjük és fölső fölűletén, végéhez közel, megfelelő számú képlékeny elektromos vezető darabokat alkalmazunk, melyek, ha a rögzítő az ék segélyével erősen a sínvezeték alsó fölűletéhez van szorítva, ezzel jó kontaktust képeznek. Egyidejűleg az elektromos kapcsolat nem lesz megszakítva, ha a sín vezeték a hőmérséklet változásával kiterjed vagy összehúzódik, az elektromos kapcsoló darabok képlékenysége folytán. Hogy ezen képlékeny kötések hogy vannak előállítva, az ismeretes és lényegükben amalgamból állanak. A hol két egymás mellett fekvő részt csak mechanikusan kell kapcsolni, azonban elektromosan izolálni, ott a sínvezetékek végei között egy izoláló darab van elhelyezve, mely izoláló darab akként van ágyazva, hogy hosszirányban ide-oda tolható, de ezen játéka egy rögzítővel van korlátolva. mint az alant részletesen le van irva. Hogy a tápláló vezetéket a sínvezetékhez kapcsoljuk, szükséges ezen vezetéket erősen, forrasztás, hegesztés vagy egyéb alkalmas módon a fémrögzítőhöz erősíteni, mely rögzítő a föntebb leírt módon a sínvezeték alsó oldalával, képlékeny elektromos vezető darabok által, kapcsolatot létesít. A mellékelt rajzon: az 1. ábra két sínvezeték-szakasz egymás mellett levő végének és a kettő között elhelyezett izoláló kapcsolat oldalnézete ; a 2. ábra egy sínvezeték egyik végének és a szigetelő kapcsolás egy részének függélyes hosszmetszete; a 3. ábra a 2. ábra III—III. metszete; a 4. ábra a 2. ábra IV—IV metszete; az 5. ábra az újításokkal fölszerelt pálya egy részének vázlatos alaprajza; a 6. ábra egy a sínvezeték és a tápláló vezeték számára való kapcsolás függélyes hosszmetszete; a 7. és 8. ábrák a 6. ábra a VII—VII, illetve VIII—VIII metszetei; a 9. ábra két egymás mellett levő sínvezeték és az ezeket elektromosan kapcsoló betét oldalnézete részben metszve és a 10. ábra a 9. ábra x -x vonalán át vezetett metszet. Vonatkozva részletességgel az 1—5 ábrákra, melyek az elektromosan elszigetelt kapcsolatot tüntetik föl, (1) a sínvezeték, mely czélszerűen fordított teknő alakkal, fölülről lefelé diilő oldalfalakkal bír. Fölső része ki. van szélesítve, úgy hogy tetején egy vízszintes széles kontaktus fölűletet képez. Az egyes sínrészek vagy alszakaszok lényeges hosszúságú (ötszáz láb hosszú) sínvezetékszakaszokat képeznek, mely szakaszok végeiken a következően vannak egymáshoz kapcsolva: A (2) izoláló-darab (1. ábra), mely czélszerűen fából lehet készítve, végén meg van vékonyítva és a (3) vékonyított részek az (5) fémnyúlványok (4) tokjába vannak hajtva. Ezen (5) nyúlványok mindegyike alsó oldalán a (4) tok mellett a (6) mélyítéssel és szabad végéhez valamivel közelebb a (7) füllel bír. Az egymásmelletti sínvezeték-szakaszok mindegyike a fölfelé hajlított ferde (9) nyúlványokkal vagy szorítópofákkal ellátott (8) foglalatokkal van fölszerelve, mely pofák befelé terjednek és a megfelelő (1) sínvezeték vékony szelének külső oldalára fekszenek. A (10) rögzítő a (8) foglalatba van helyezve és oly fölső fölűlettel bír, mely a sínvezeték alsó fölűletét kitölti. Hogy a sínvezeték és foglalat szilárdan legyen egymáshoz erősíthető, a (10) rögzítő alsó oldala és a (8) foglalat alsó része közé egy (11) ék van behajtva; a (10) rögzítő megfelelő kivágással bír a (11) ék fölvételére, mint az a 4. ábrában föl van tűntetve. Az (5) nyúlvány kiálló vége, mely a (6) mélyítéssel és a (7) füllel van ellátva, oly mérettel bir, hogy a sínvezeték vége és a (8) foglalat megfelelő vége által képezett űrben mozoghat és a mellett jó kötést képez. Ezen szerkezet a sínvezeték-szakaszok kiterjedését és összehúzódását teszi lehetővé. Hogy az összehúzódások és kiterjedések az egyes szakaszok között elosztassanak, minden (8) foglalat és a megfelelő (5) nyúl-