14314. lajstromszámú szabadalom • Újítások nagykaliberű önműködő lövegeken

- 6 a (9) rúdnak megfelelő toldatához hozzáfekszik és ezt, a (8) dugattyúval együtt, magával meneszti. A závárzat berendezése. A löveg függélyes block-závárzattal és kilökő szerkezettel van feltüntetve, mely závárzat a törzsszabadalomban védett ívsínek segélyével nyittatik és záratik. A závárzat 17 -23. ábrákban van bemutatva. A mint a 21. és 22. ábrákban föltüntetett hosszmetszetekből látható, a závárzat a (18) kalapáccsal van ellátva, mely egy fölső tengely körül lendíthetően van fölfüggesztve és a (19) rúgó hatása alatt a mellső blockfölületnek egy nyílásán keresztül a tölténynek gyűjtő csappantyújára üt, ha a závárzat zárva van. A kalapács csúcsa fölött a (20) nyomó retesz jár át a blockon harántirányban, míg a block-pofák külső fölületén (18. és 19. ábrák) a sajátságos alakú (21) nyomó karok vannak elrendezve, melyek szintén a kalapácsnak egészen kinyúló tengelye körül lendíthetek. A csőfenékrésznek a závárzat vezetésére szolgáló csúsztató felületein, (23. ábra) mindegyik oldalon két (22) toldat van elrendezve, melyek a 18. és 19. ábrákban vonalkázottan vannak föltüntetve és melyek között a kalapácsot működtető (21) nyomó karok akként vannak fölfüggesztve, hogy azok a závárzat nyitásakor (18. ábra) alakjuknál fogva kénytelenek visszafutni, annak zárásánál ellenben (19. ábra) előrelendülni. A závárzat nyitásánál tehát a kalapács a (20) harántretesz által megfelelően, teljes biztonsággal hátranyomatik. mely ekkor a (19) rúgót összenyomja, A nyitott závárzat végállásánál a kalapács fölső (23) vége a závárzatnak (25) toldatában egy kis visszaható rúgó hatása alatt álló (24) nyúlvány fölött elcsúszik. A závárzat sülyesztésénél a (21) nyomó karok (19. ábra) ismét előrelendíttetnek és a (20) reteszt ismét magukkal menesztik. A kalapács ellenben a (23 és 24) toldatok által megfeszített állásban (2!. ábra) rögzíttetik. A (24) toldat hátrafelé meg van hosszabbítva és a závárzaton kívül a hosszúkás (26) füllé van képezve, mely, mihelyt a závárzat zárva van, a hátsó csőfenékrészen szilárdan elrendezett, ferde gerinczű (27) toldaton akként csúszik lefelé, hogy teljes zárás pillanatában a (24) toldat vizszahúzatik, a (23) emeltyűvéget tehát szabadon-bocsájtja mire a kalapács (22. ábra) előrepattanva, érvényre jut. A biztosíték. Ezen závárzat már most oly biztosítékkal vau összekötve, melynek kettős működése van, melyek közül az egyik abban áll. hogy a csőbe bevezetett tölténynek a eső előjártakor a tehetetlenség folytán bekövetkező visszacsúszását megakadályozza, a másik pedig abban, hogy a cső előrejárta azonnal megakasztassék, ha a töltény szorulás vagy egyéb ok következtében nem juthatott tökéletesen fészkébe. Nevezetesen ez utóbbi czél elérésére a biztosíték szerkezeténél a következő körülmény van fölhasználva. Az előrejáró cső mozgásának átvitele az egyidejűleg lefelé vezetendő závárzatra a kettős emeltyűáttétel (ívsínek és závárzatemeltyű) elrendezése folytán a závárzatnál oly előnyös erőviszonyokat eredményez, hogy annak mozgása közben minden szorulás elegendő az előfuttató akkumulátor fesztelenítésének megakadályozására. Ezen czélból a hátsó csőfenékrésznek egy furatában (1. a 23. ábrában az alaprajzot, a 18. ábrában a hátsó fenékrész oldalnézetét, illetve metszetét) a (28) csapszög van ágyazva, mely ha a závárzat egészen nyitva van, egy rúgó nyomása alatt a závárzattömbnek megfelelő furatába nyomatik. A (28) csapszög kívül a (29) fülben végződik, mellyel a tengelye körül, kétkarú emeltyű gyanánt lengő (31) kilincsnek (30) nyelve kapcsolódhat. Ezen kilincs jobboldali szabad végén (23. ábra) a (32) toldatot hordja és ezzel a (33) rekesztő ellenőrzése alatt áll, mihelyt a (31) kilincs (30) nyelvével előreleng, hogy ezzel a (28) csapszöget a závárzatnak hézagolásából visszahúzza Ez akkor történik (18. illetve 21. ábrák), mihelyt a töltőszerkezethez tartozó (0) emeltyű a töltény betolását foganatosító előremozgását befejezte és a töltény a töltőnyílásba teljesen heve-