14235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi kivonatok és peptonok előállítására mindennemű élesztőből

Megjelent 1899. évi április lió 19-én. MAGY. tf|g| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14285. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás növényi kivonatok és peptonok előállítására mindennemű élesztőből. PEETEBSJÁNOS VEGYÉSZ SCHAEBBECKBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 29-ike. Jelen találmány tárgya egy eljárás nö-. vényf kivonatok előállítására mindennemű élesztőből, seprű, söralj, mely lényegében abban áll, hogy az élesztőt vízben, alkoholban, savanyú hatású oldatokban, vagy sóoldatokban mossuk, bizonyos savak vagy különös esetekben alkáliák hozzáadása mellett 10 -20 órán át 60°-ra fölmelegítjük, mire a savakat közömbösítjük, a terményt átszűrjük és légritkított térben bepárologtatjuk. A találmány továbbá a fönt jellemzett eljárás szerint nyert kivonatoknak növényi peptonokká való földolgozására vonatkozik, n ely abban áll, hogy a szörpszerü halmazállapottá bepárologtatott növényi kivonatot alkoholba öntjük, a származott csapadékról a híg folyadékot leöntjük és a csapadékot vízben oldjuk és azt beforraljuk. Az élesztő keze'ése. Az alant következő kezelésnek az élesztőt ügy közönséges állapotban, mint az az iparban előfordul, valamint előző mosás után is alávethetjük. Azonban a földolgozandó anyagnak teljesen rothadásmentesnek kell lennie. A mosásnak czélja az, hogy az élesztőt minden íztől és szagtól megfosszuk, mely azon nyers anyagoktól ered, melyekből az élesztő előállíttatott. A mosás hidegen, melegen, vízben, alkoholban, aetherben, savanyú hatású oldatokban, vagy sóoldatokban történhetik. vagy egyéb ismert módon. Az élesztőt előbb 2—3 súlyrész vízzel keverhetjük. Ezután az élesztőhöz tekintet nélkül annak halmazállapotára, savakat vagy sókat vagy pedig alkábákat adunk. Mikrobák jelenléte, vagy sajtolás alkalmazása egyidejűleg az anyagnak magasabb hőfokon való tartásával, a savaknak, sóknak vagy alkáliáknak hatását támogatják vagy azokat helyettesíthetik. Miután az élesztőt a fönt leírt módok egyike vagy másika szerint elkészítettük, azt 30 —120°-ra hevítjük és ezen hőmérsékleten addig tartjuk, a meddig szükséges, hogy az azon anyagokká való átalakulás, melyek jelen találmány tárgyát képezik, létre jöjjön. Ezen műtét 48 óráig tarthat. Most az anyagot, egyaránt akár növényi kivonatokat, akár pedig növényi peptonokat akarunk előállítani, a kívánt halmazállapot eléréséig forraljuk, a minek az utóbbi esetben azonban csak az a czélja, hogy a nem peptonizált albuminoidákat kiválasszuk. A főzést esetleg átsziirés előzheti meg. A főzés, az előállítandó termény minősége szerint, zárt vagy nyitott edényekben, légritkított térben vagy pedig gázok vagy gőzök hozzávetése mellett tör-