14210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhydrogének elégetésére

Megjelent 1809. évi április hó 19-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI sSra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14210. szám. 1I/C. OS TÁLY. Eljárás folyékony szénhydrogének elégetésére. MEURER OTTÓ VEGYÉSZ KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november 28-ika. Folyékony szénhydrogéneket, mint naftát, kátrányt stb. eddig csak úgy tudtunk raczionálisan elégetni, ha azokat befúvott levegő vagy gőz segélyével szétpermetezziik és a permetet bizonyos hőfokra föl hevítjük. Az ekként kapott láng természetesen mindig többé-kevésbé nagy intenzitású kék láng. mely a legjobb chamotte-falazatot is a legrövidebb idő alatt tönkre teszi. A jelen találmány szerint a folyékony tüzelő anyagnak szétpermeteztetését elkerüljük és ez által a tüzelés említett módjával járó hátrányokat kiküszöböljük. A találmány alapgondolatát az képezi, hogy a folyékony szénhydrogéneket nem permetezzük szét vagy nem gázosítjuk. hanem azokat akként bontjuk föl, hogy legnagyobb részükben korommá alakíttatnak át. Ezt akként foganatosítjuk, hogy a szénhydrogéneket meggyújtjuk és csak kis lánggal égetjük, a mikor is nagy mennyiségű korom képződik, mely korom azután jelentékeny karboniumtartalmú. igen finom elosztású kitűnő tüzelő anyagot képez. Ezen eljárást a mellékelt rajzban föltűn- j tetett tüzelő telep nyomán fogjuk meg- : magyarázni. Az 1. ábra a tüzelő telep függélyes j hosszmetszete, I A 2. ábra ugyanannak keresztmetszete. A 3. ábra fölülnézete. A tulajdonképeni (a) fütőtér előtt tűzálló anyagból a (b) előtért képezzük, melyet a közönséges szilárd tüzelő anyagra szánt segédrostély segélyével izzásba hozunk. Ezen (b) segédtér előtt, melynek működése rögtön megszűnik, mihelyt a falazat föl hevítésében álló rendeltetését betöltötte, a (c) serpenyő van elrendezve, mely előnyösen öntött vasból készül és a falazatba vagy be van építve, vagy (hajóknál) két tengety körül föl van függesztve és melybe egy a kemencze, kazán stb. mellett álló edényből az elégetendő folyékony szénhyd rögén befolyik. Ezen serpenyő alakja a folyékony tüzelő anyag természetétől fiigg és czélszerűen úgy van választva, hogy a folyadék oldalt és ne középen a (d) csövön át jusson a serpenyőbe. Miu'án a serpenyő meglehetősen megtelt, a folyékony tüzelő anyagot meggyújtjuk, a mikor is erős koromképződés áll be. Ezen kormot a serpenyő fölött elrendezett (g) csövön befúvott gőzsugár segélyével az izzó (b) előtérbe vezetjük, hogy itt elégettessék. A gőzsugár : irányát úgy kell választanunk, hogy az ne [ tóduljon a serpenyőbe és abban lévő folyéj kony tüzelő anyagot szét ne permetezze. Mihelyt a korom az izzó (b) térbe jut, azon-