14174. lajstromszámú szabadalom • Varrógép két vagy több varrat egyidejű előállítására

vagy több tű befogadására kell képesítenünk. Ezen czélból az (a) rúdon alkalmas szorítószerkezetet rendezünk el, melynek két foganatosítási alakja a 3. és 4. ábrákban van bemutatva. Ezen szerkezet az iirös (al) tokból áll, melybe az (a2) tömbök vannak beillesztve, melyek a tok két oldalán elrendezett (a3) kézicsavarok segélyével az (al) tok falához szoríthatók. Amint a 3. ábrából látható, a tömbök simák és csak a tok fala van alkalmas hornyokkal ellátva, melyek egyikébe vagy másikába a varrótűt beilleszthetjük és azután az (a8) csavar meghúzása által rögzíthetjük. A 4. ábrában úgy a tömbnek, mint a toknak szemben fekvő fölületei vannak ily hornyolásokkal ellátva. Világos, hogy ezen szerkezet segélyével a tűk és így az előállítandó párhuzamos varratok távolságát is egyszerűen, még pedig az által módosíthatjuk, hogy vagy csak az egyik, vagy szükség szerint mindkét (esetleg több) tűt illesztjük a kívánt távolságnak megfelelő horonyba és azt abban az (a2) tömb és (a3) csavar segélyével rögzítjük. A varrófonalat a szokásos módon vezetjük a tűkhöz, a mikor is, a mint a rajzból kitűnik, szerkezetileg semmi nehézséget nem okoz, minden fonal számára külön vezetőközegeket elrendezni. A szokásos módon a föl-alájáró (a) tűrúdon elrendezett vezetőhorog helyett az 1. ábrában kifordított állásban is föltűn teteit, többszörös (a4) horgot alkalmazzuk, melyről a fonalak külön (aö a6) feszítőcsigákra futnak. A rajzban az (aö) csiga feszültségét szabályozó (aöx) csavar szokásos helyén, az (a6) csigának (a6x) szabályozó csavarja pedig a csiga tengelye mentén van elrendezve; világos azonban, hogy az (a6x) csavarnak az (aöx) csavarhoz hasonlóan való elrendezése semmiféle nehézséget nem okoz; a rajzban föltüntetett elrendezés csak régi gépeknek a jelen találmány szerint való átalakításánál lesz ajánlatos. Minden varrófonal számára, a mint föntebb említettük, külön alsó fonalat és így külön hajócskát reedezünk el, még pedig akként, hogy ezek egymáshoz képest eltoltam de egyidejűleg mozgattatnak. A mint a 2. ábrából látható, a (bl b2) hajócskák a közös (b4) tokba vannak illesztve és sík föltileteikkel a közös (c) vezetéken csúsznak, míg a (b4) tok a (b3) szánra van erősítve (mellyel egy darabban is készülhet) és ezzel a (b) hajtórúd közvetítésével a (cl) vezetéken eltolatik. Ezen hajtórúd a szokásos egyhajós varrógépek mintájára ugyanazon tengelytől nyeri mozgását, mint az (a) tűtartórúd. A varratok távolságát a hajócskák segélyével is szabályozhatnék, a mennyiben állandó tűtávolságot tételezve föl, a varratok távolsága azon távolságtól függ, melylyel a hajócskák egymáshoz képest elvannak tolva. Ezen czélra tehát nem kellene mást tennünk, mint a hajócskák mindegyikét külön tokba illeszteni, melyT

tokok azután egymáshoz képest eltolhatóan volnának elrendezve és tetszőleges eltolatásban rögzíthetők. Minthogy azonban a hajócskák csak aránylag rövid útat írnak le, úgy ezen eltolatás mérve is csak korlátolt lehetne és a kezelés sem lenne oly egyszerű, minta rajzban föltűntetett elrendezésnél, a hol a tűket lehet elállítani. A tűknek az 1. ábra síkjára merőleges irányú egymástól való távolsága a hajócskák csúszófölűleteinek távolságától, illetve a (c) vezeték vastagságától függ. A jelen találmánynak a föntiekben egyenes hajócskákra nézve leírt lényege úgynevezett gyűrűs hajócskával, helyesebben görbe fonalfogóval bíró gépeknél csak anynyiban módosul, hogy ezen gépeknél a két vagy több varrat távolságának módosítására nem elegendő csak a tűknek vagy csak a fonalfogó közegeknek (hajócskáknak) elállítása, hanem mindkettő egyidejűleg szükséges. Ezen körülmény az ily gépek szerkezetében leli természetes magyarázatát; mert, míg az egyenes hajócska az összes tűk alatt csúszik ide-oda, addig a gyűrűs gépeknél a tű beleesik a gyűrű mozgási síkjába. a tű elmozdítása esetén tehát a gyűrű