14128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kénsavnak kéntartalmú érczekből pörkölés által való előállítására

- 2 platinataplóra vagy bizonyos fémoxydokra vezetjük. Ezen adatokból kiindulva, oly készülékeket állítottak föl, melyekben a kénes savat koksszal töltött oszlop alsó részébe vezették s fölülről vízzel öntötték le. Ezelőtt körülbelül 30 évvel Angliában Petrie ezen egyszerű eljárással állította elő a kénsavat, azonban ez nem ment át a gyakorlatba, mivel az eredmény tökéletlen volt: a kénessav csak részben alakult át s végre is csak nagyon híg kénsavat nyertek, melyet előbb töményíteni kellett, hogy kereskedelmi értékkel bírjon. Ezen okok akadályozták meg az eljárásnak a kohókban való alkalmazását, de ismeretes lett azon tény, mely szerint savoldat nyerhető, a mit aztán föl lehet használni a rézkohászatnál, mivel a kénsav úgy is csak hígított oldatban alkalmaztatik. Az a kérdés merül tehát föl. vájjon lehetne-e orvosolni azon hibákat, melyek megakadályozzák, hogy a levegő közvetetlen hatásán alapuló eljárás sikerre vezessen és hogy valóban lehetséges e azt annyira tökéletesíteni, hogy az előállított anyag ugyanolyan, mint a melyet az ólomkamarák segélyével nyerünk. A kénessavnak kénsavvá való átalakulása azért nem teljes, mert annak levegő jelenlétében kell végbe menni s e mellett szükséges, hogy a levegő kénessav és vízgőz bensően s a sav összetétele által megkívánt arányokban keveredjenek. Továbbá ismeretes, hogy a kénessav sötét vörös izzásnál már fölbomlik s másfelől az egyesülés nagyony alacsony hőmérsék mellett lassan megy végbe. Szükséges tehát, hogy a kénessav, levegő és vízgőz keveréke két hőmérsék közt maradjon ; az egyik a sötétvörös izzásénál alacsonyabb, míg a másik a sav-monohydrát forrpontjának hőfokánál magasabb legyen. A leirandó tökéletesítések ezen tényekre vannak alapítva, melyeknek szigorú szem előtt tartása lényegesen módosítani fogja a vegyi eljárást, úgy hogy lehetővé válik a kénessavnak olyan töménységű kénsavvá való tökéletes átalakulása, mint a milyet az ólomkamrák adnak. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra a tökéletesített berendezés merőleges metszetét, a 2. ábra alaprajzát mutatja. Az ábrázolt berendezés két külön részből áll: az egyik a kénessavat állítja elő, a másik átalakítja kénsavvá; a kénessav előállítására szolgáló különleges kemenczére később térünk vissza s most onnan indulunk ki, hogy a kénessavnak és oxygénjétől többékevésbbé megfosztott levegőnek keveréke (B) nyíláshoz érkezett (A) pörkölő kemenczéből. mely akármilyen lehet, például a kénsav gyártásánál használt kovand-kemencze, vagy pedig a rajzlapon ábrázolt különleges typus; minden esetben a kénessavnak kénsavvá való átalakítása a lényeges. A keverék (B) nyíláson keresztül (C Cl) térbe jut. mely hosszában részekre van osztva (D D D) keramit vagy volviczi kőből készült átlyukgatott lemezek által; ezen lemezek vagy polczok mindegyikén koksz vagy habkőréteg van, vagy valamely a vegyfolyamatot elősegítő fémoxyd. A készülék ilyen berendezésénél a (C Cl) tér első habkő rétege fölé érkezett gázkeverék kénessavból, nitrogénből s változó mennyiségű el nem égett levegőből áll; hőmérséke általában 4—500°; ezen keverékhez tehát oxygénes levegőt s vízgőzt kell juttatni olyan arányban, hogy a keletkezett kénsavhydrat a töményítésre lehető legalkalmasabb legyen. Ezen czélból a vízgőzt (H) csövön keresztül (I) gőzfecskendő-tömlőbe vezetjük (1. és 2. ábra), mely azt vékony sugarakban szórja széjjel; ugyanekkor levegőt is vezetünk kellő mennyiségben (J) csövön keresztül egy légtömlőbe, mely azt a gőzsugaraknak megfelelő nyílásokon szétosztja (2. ábra); ennek fotytán a kénsav összes alkatrészeit tartalmazó keveréket nyerünk; a hőmérséket újabban bevezetett levegő szabályozza s a gőz. mely túlhevíttetik, a fölösleges hő egy részét elnyeli. A gázkeverék aztán az alsó (E) nyíláson keresztül az előbbivel egyformán berende-