14128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kénsavnak kéntartalmú érczekből pörkölés által való előállítására
zett másik térbe jut, melyben a gázok alulról j fölfelé haladnak s végül (F) légnyíláson ' keresztül (G) kürtőbe illannak, mely ren- j desen a kohó kürtője. Hogy a léghuzat ne i legyen megszakítva, a gázok eltávozása (M) függőleges lég-nyíláson keresztül történik, mely alulról fölfelé vezeti őket. hogy a kürtő huzatával ne jöjjenek ellenkezésbe. A keverék fölülről lefelé az első habkőrétegen áthatolva, szabad térbe jut s áthalad a második és harmadik rétegen is: a szabad terekbe (K) légcsövek és (L) gőzcsövek torkollanak, hogy szabályozzák a hőmérséket és a keverék összetételét melynek leérkezve a kivánt töménységnek megfelelő hőmérsékkel s annyi fölösleges vízzel kell birnia, a mennyi a kénsavanhydrid (S08 ) képzésére szükséges, mig a nitrogén, hydrogén, oxygén gáz állapotban marad az első oszlopbol a másodikba érkezés alatt. Ezen második oszlop föladata az első oszlopban át nem alakulhatott kénessavnak lehűtése és kénsavvá való átváltozása. Ezen czélból az oszlop fölső végénél (K)-nál (1. ábra), annyi vizet bocsátunk be vékony I sugarak alakjában, a mennyi épen elég a gőz kondenzálására s kevéssé hígított savoldat nyerésére; a fölösleges gáz elillan a gépház kürtőjén keresztül. így tehát, mint föntebb említettük, ez a készülék lényeges része s ennek berendezései szükségesek és változatlanok. Ha a kénsavnak tulajdonképeni ipari szempontból való gyártásáról van szó, az ólomkamarák kiküszöbölése mellett: ez esetben a kovand pörkölésére berendezett kemenczéket használják. Ha érczekről van szó, sugárzó kemenczék használhatók, oly föltétellel, hogy a léglnizatot erőssé tegyük vagy a kazánkürtő, vagy szívó ventilátor által. Ismeretes azonban, mily bajos ez a munka s mennyire nem szabályozható pontosan a levegő menynyisége az ajtók zárása és nyitása alkalmával ; pedig szükséges úgy ennek, mint a gőz mennyiségének pontos szabályozása. Ezért az átalakító készülék új typusú kemenczével egészíttetett ki, mely nagy i előnyökkel bír úgy kezelhetőség, mint a 1 tüzelőanyag tekintetében. Az 1. és 2. ábrákon látható kemencze derékszögű kereszt-i metszettel bíró (A) oszlopból áll. melybe az érez rétegenként van berakva, váltakozva a tüzelőanyaggal, a mint az valamennyi olvasztókemenczénél szokásos. Egy szellőztető készülék (Q) vezetéken keresztül levegőt juttat (R R R) rekeszekbe. melyek arra szolgálnak, hogy a levegőt a kemencze működése által megkívánt magasságban szétosszák; annyi levegőt kell ily módon bevezetni, hagy a tüzelőanyag elégjen s az érez megpörkölődjék. A pörkölési termékek (S S S) nyílásokon keresztül illannak el, hogy a reakezió-készűlékbe jutva, a már ismertetett módon hassanak. A kezelt anyag lesülyedését a már megpörkölt érezek eltávolítása szabályozza, melyek összeomolva, (T T) ajtókon keresztül eltávolíttatnak. Ezen pörkölő kemencze mindenkor előnyösen használható, ha az érez tartalmaz í annyi ként, hogy érdemes legyen azt kénsavvá alakítani. A higany-érczek földolgozására is jó sikerrel használható ezen kemencze. Ismeretes ugyanis, mily veszélyesek a higany gőzök, azonkívül pedig mennyi megy veszendőbe a kemenczék ajtajain és hasadékain keresztül az idriai, almadeni s más bányákban. Az ismertetett kemencze teljességgel nem bír ezen hátrányokkal. A higanynál használható módosítása a 3. ábrán látható. Az 1. és 2. ábrákon levő kemencze itt vasbádog köpenybe van zárva; a likacsos anyagból álló rétegek hiányoznak s (B) légnyílás a pörkölési termékeket közvetetleniil (U) sűrítőbe vezeti, melyben a gázok a ferde irányú (V V V) bádoglemezek közt haladnak fölülről lefelé, miközben (X) átlyukgatott csőből vízzel lesznek meghintve, a higany pedig (Y) tartányba folyik. Azon érczeknél, melyekből már a pörkölés által kénsavat nyertünk, nem marad más hátra, mint a fémoxydokat kénsavas sókká alakítani s belőlük a fémet lecsapni.
