13908. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a közlekedés közvetítésére egy helytálló és egy mozgatott hágcsó között

- 2 — érintő görbe. A (B) korong közvetíti már most a személyközlekedést az (A és C) hágcsók között, melyek köziil az (A) hágcsó helytálló, míg a (C) hágcsó a nyíl irányában mozog. Úgy (A és B), valamint (B és C) között is a csúszást pl. fogazás által, megakadályozhatjuk. Ekkor a (B) korongnak (bO bl b'2 ...) pontjai az (A) hágcsónak (aO al a2 ...) pontjaival, egyidejűleg pedig a korong kerületén a diametrálisan szemben fekvő (b4 bö .. .) pontok a mozgó (0) hágcsónak a korong gördiilése irányában haladó (c4- c5 ...) pontjaival összeesnek. Ezen mozgás alkalmával pl. a korong kerületének (bO) pontja az (0123...) cykloist írja le, melyben a (0 és 8) pont-ok forduló, tehát nyugalmi pontok, míg a (4) pont a legnagyobb sebességgel bír. Miközben a (bO) pont (O)-tól (4)-ig mozog, a (bO bl, bl b2, l>2 b3 és b3 b4) ívek az (aO al, al a2, a2 a3, a3 a4) íveknek megfelelően az (A) pályán legördülnek. Egyidejűleg a (b4 bő, 1)5 bö, b6 bl és 1)7 b8) ívek a (c4 c5, c5 c6, c6 c7 és c7 c8) íveknek megfelelően a (C) érintőn gördülnek le. A (c8) pont tehát a (C) hágcsón a cykloisnak (4) pontjáig megy előre, míg a (B) korong az (A) hágcsón (aO)-tól (a4)-ig gördül. Ha tehát (aO)-tól, mégpedig a (C) hágcsó mozgása közben az utóbbira át akarunk szállani, akkor nem kell egyebet tennünk, mint azon pillanatban, midőn az előttünk elhaladó (B) korong az (A) hágcsónak (aO) pontját érinti, (B)-nek (bO) pontjára lépni és az itt esetleg elrendezett álló- vagy ülőhelyen bevárni, míg a korong fél fordulata után, tehát az (a4) ponttal szemben, a cykloisnak (4) pontján szorosan az ekközben ideérkezett (C) hágcsónak (c8) pontja mellett vagyunk, mely a (4) ponttal egyenlő sebességgel bír, úgy hogy éppen olyan kényelemmel és biztonsággal léphetünk át (B)-ről (C)-re, mint a milyennel jöttünk (A)-ról (B)-re. Ha pedig (c8)-tól a mozgásban lévő ((<) hágcsóról le akarunk szállani, akkor azon pillanatban, melyben az előttünk elgördülő és a (C) hágcsóhoz képest visszamaradó (B) korong (C)-nek (c8) pontját éri. tehát a cykloisnak (4) pontjánál (B)-re kell lépnünk és az ott (bO)-nál elrendezett álló- vagy ülőhelyen, a korong fél fordulata közben, be kell várnunk, míg a cykloisnak (8) pontjánál (A)-nak (a8) pontjával szemben vagyunk, a mikor is (A)-ra léphetünk. Ekként a helytálló (A) hágcsó szélének minden egyes pontjáról a mozgó (C) hágcsónak minden megfelelő pontjára átszállhatunk és megfordítva, a hol is úgy a beszálló, mint a kiszálló személyek, a míg a (B) korongon vannak, cykloispályát írnak le. A (B) korong nagysága általában a mozgó (C) hágcsó sebességétől fiigg. Ha egy egyetlen (B) korong nem elég a helytálló és a mozgóhágcsó közötti személyforgalom közvetítésére, akkor két korongot egy köréjük fektetett álló- vágy ülőhelyeket tartó tagozott szalag által egy korongpárrá egyesíthetünk, mi által a két összekötött korong távolságához képest, az állóvagy ülőhelyeknek az (A és C) hágcsók szélein való huzamosabb tartózkodását érjük el. a mi az átszállást igen megkönynyebbíti. Ha a helytálló (A) és a mozgatott (C) hágcsó egyenes (4. ábra), akkor a két (Bl és B2) átszállókorongot az (S) rúd által egy rendszerré kötjük össze és akként vezetjük, hogy azok kerületükkel az (A és G) hágcsóknak szemben lévő szélein legördülnek. Egy második (T) rúdon, mely végeivel a korongok gördülő körén elrendezett csapokra van illesztve, az (F) ülőhelyeket rendezhetjük el, vagy a be-, illetve kiszálló személyek közvetlenül ezen rúdra lépnek, minthogy annak összes pontjai cykloisokat írnak le. Ezen berendezés különösen magasépítésű vasutak számára alkalmas, a mikor is a (Bl B2) korongok függélyesen és a hágcsó ezektől oldalt van elrendezve; ekkor azonban, a mint ez az 5. ábrából látható, a (T) rúd síkjának a (Bl B2) korongok síkjára merőlegesnek kell lennie. A (B) korongnak az (A és C) pályákon való csúszásának tökéletes kizárása a gyakorlatban nem éppen elengedhetlen föltétel. Az (A)-ról (B)-re és (B)-ről (C)-re és viszont