13881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta ízű fehérjealkálivegyületek előállítására

- 2 menyek alkalmazása azonban pl. táplálkozási czélokra úgyszólván ki van zárva, mert kémiai és tiziologiai jellegük tekintetében ammoniáksók. Ezen találmány eme többször tárgyalt föladatnak új megoldási módját nyújtja, melynek czélja az acid-albuminok vegyületeit fix alkáliákkal bomlásoktól teljesen mentes állapotban olyképen előállítani, hogy a készítmények technikai ezéloktól eltekintve, tiszta ízüknél fogva táplálkozási czélokra is előnnyel alkalmazhatók legyenek. Az eljárás azon megfigyelésen alapszik, hogy míg a szénsavas alkáliák a fehérje megbontása tekintetében csaknem úgy viseltetnek mint a szabad alkáliák, addig az alkáliák bikarbonátjai lényegesen eltérően viselkednek, sőt, még fölöslegben alkalmazva és magasabb hőfoknál sem okozzák a fehérjeanyagok rossz ízét előidéző bom lását, daczára annak, hogy azokat könnyen átviszik oldható és jól fölvehető állapotba. Ez a jelenség a szabad szénsav késleltető hatásán alapul, mely szabad szénsav nagy mennyiségben fejlődik a bikarbonátokbólés az eljárás föltételeinél fogva el nem távozhat. A szabad szénsav jelenléte, mint kísérletileg könnyen bebizonyítható, megakadályozza a fehérjeanyagoknak megbontását az alkáli által, míg másrészt a savanyú fehérjeanyagoknak egyesülését a bikarbonát bázisával megengedi. A szénsav hatása késleltető és egyidejűleg időt enged az alkaliáknak a fehérjére való behatására, a mennyiben a rohamos reakcziókat megakadályozza. Az eljárás abban áll, hogy az acidalbumineket, melyeket esetleg a Hammarsten által megállapított eljárások szerint többszöri oldás és ismételt kicsapás útján megtisztítottunk, oldataikból kiválasztjuk, kolirozás vagy más efféle által lehetőleg víztelenítjük és a kapott fehérjecsomót kettős szénsavas alkáliákkal, legczélszerűbben nátriumbikarbonáttal mechanikai úton öszszegyúrjuk. A bikarbonát és fehérje keveréke üvegszerűen dúzzadt, illetve sűrűn nyálkás, fonalasan nyúlós állapotba jut, mely folyamat melegítés útján még gyorsítható. a nélkül, hogy a fehérje megbontásától és ezzel rossz ízétől tartanunk kellene. A keverés közben látjuk, hogy a tömegben számos szénsavbuborék fejlődik és azt lazítja, azonban az anyag szívósságánál fogva abban visszatartatik. Az így kapott tömeget közönséges vagy magasabb hőfoknál szárítjuk és az üvegszerű tömeg szárítása közben képződő száraz hártya még elősegíti a tömegben lévő és abban habszerűen eloszlott szénsav visszatartását. Ezen eljárásnál nem lényeges föltétel, hogy. mint a 85057. számú német szabadalomnál, a fehérje néutralizáló anyagának mennyisége legnagyobb pontossággal megálhipíttassék. minthogy mint már föntebb említettem, a bikarbonátok fölöslegben sem okozzák a fehérje bomlását. Lényeges föltétele azonban az eljárásnak, hogy a fehérjeanyagoknak a bikarbonáttal való keverésénél a szívós dúzzadt tömeg képződjék, melynek konszisztencziája a szénsav távozását megakadályozza. Hogy nagyban dolgozva az eljárásra nézve oly fontos szénsav kárba veszését még jobban megakadályozzuk, a száradó anyag fölé szénsavból álló, vagy szénsavat tartalmazó légáramot vezethetünk. Ily szénsav-atmoszférának az a következménye, hogy még inkább meggátolja a szénsavnak kidiffundálását, mint maga az eljárás. Az eljárás továbbá azzal az előnnyel is jár, hogy miután csak csekély víztartalmú közbeeső terméket kapunk, legegyszerűbb módon elkerüljük azon fehérjebomlásokat is, melyek némely fehérjeanyagnál nedves állapotban való tartósabb melegítés, illetve az oldatok elpárologtatása folytán föllépnek. A fönt leírt eljárás specziális példái gyanánt a következőkben oldható fehérjének előállítását írom le egyrészt kazeinből és másrészt halhúsból. A kazeinkészítmény előállítása következőképen történik : A kicsapás útján leválasztott, esetleg újbóli föloldás és kiejtés utján tisztított kazeint kolirozás, sajtolás vagy czentrifugázás által a vizes folyadéktól lehetőleg elvá-