13692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilezett xanthinek előállítására monoalkyl-húgysavból
forró vízben átkristályosítunk. Az így kapott színtelen finom tűk összetétele :C10 Hl s N4 Oa C és a következő egyenlet szerint keletkeznek: HN—CO / I OC C—NH \ I CoHfi N—CO +2C2 H5 J+2KOH = OC CHj.N—C—N ' 1 Az anyag chlórvízzel erős murexidreakcziót ad és 130° C-nál olvad. Könnyen oldódik forró vízben, nehezen hideg vízben, igen könnyen meleg alkoholban, hideg aczetonban, chloroformban. Hasonlóképen könynyen oldódik füstölgő sósavban és ezen oldatból vízzel kicsapatik. III. lialogénszármazékok redukálása a megfelelő xanthinekké. 1. A (3)-methyl-(2, 6)-dioxypurin vagy (3)-methylxantin előállítása methylchlórxanthinhál. Ha 1 rész (3)-methylchlórxanthint (1. I. 1.) a tízszeres mennyiségű füstölgő jódhydrogénsavval melegítünk, akkor lassanként ol-I C—N.C,HS +2KJ+2Ha O x CC1 CH,.N—C—N/ dás következik be és ehlórvegyiilet jód leválása mellett redukálódik; a melegítést porított jódfoszfoniumnak időnként való hozzáadása mellett folytatjuk, míg tiszta színtelen oldat nem keletkezett. Az oldat befőzésénél az új bázis jódhydrogénsavas sója kemény színtelen prizmákban kristályosodik ki. Miután teljesen szárazra befőztük, vízben oldjuk, mi mellett a jódhydrat disszocziál és a methylxanthin színtelen finom tűkben leválik. A kihozatni megfelel a theoriának. A bázist forró vízből átkristályosítjuk, ekkor tinóm fénylő apró tűkben kapjuk meg, képlete: C0 H0 X4 O2 és a következő egyenlet szerint keletkezik : HN - CO / I OC C-NH \ II x CHS .N—C—N/ CC1 HN—CO / I +H2 = OC C—NH +HC1 \ II \CH CH..N-C-N n A bázis mint xanthin csak chlórvízzel adja erősen a murexid reakcziót, míg mérsékelten conc. salétromsavval való bepárologtatásnál kissé szíues maradékot ad, mely kálilúgban sötétsárga szinnel tisztán oldódik. Föloldásához 300—330 rész forró víz szükséges és könnyen oldódik híg alkáliákban, ammóniákban, konczentrált sósavban és kénsavban. A (3)-methylxanthin ammoniákos oldata ezüstnitrát oldattal színtelen, finom apró tűkből álló ezüstsót ad, mely melegítésnél nagy fölöslegű ammóniákban oldódik és főzésnél állandó. Ha a (3)-methylxanthinnak hígított salétromsavas oldatához ezüstnitrátot adunk, akkor rövid idő múlva kemény csomószerűen összenőtt apró tűkből álló kettős só kristályosodik ki, mely for ó vízben könnyen oldódik. A (3)-methylxanthinnak nincs olvadási pontja; melegítésnél 300° C.-tól kezdve sárgára festődik és 400° C. fölött olvadás nélkül megbomlik. 2. A (7)-methyl (2,6) - dioxypurin vayy heteroxanthin előállítása (7) - methylchlórxanthinból. Ha I rész (7)-methylehlórxanthint (1. I. 2.) a 8-szoros menyiségü, 1 96 fajsúlyú füstölgő jódhydrogénsavval, jodfoszfonium hozzáadása mellett vízfürdőn melegítünk, akkor csakhamar színtelen tiszta oldat keletkezik, a mi a redukczió befejezését jelzi. A folyadékot szárazra befőzzük és a maradékot a jódhydrogén tökéletes eltávolítása végett vízzel többször bepárologtatjuk. A kristályos maradékot ezután körülbelül
