13586. lajstromszámú szabadalom • Automobil jármű
f — 2 — csúcsával a kocsialjhoz erősített (s c u d) rúdnégyszögből (I. ábra) és a (v u) karból áll, mely a kocsiváznak (v) pontja körül forgatható. Ezen kar az (u)-nál a négyszögnek (c u és <1 u) karjaival forgathatóan van összekötve. A másik két (sc) és (sd) rudat akként kell az (AB) kerekekkel összekötnünk, hogy azok ellendíttetósüknél ugyanakkora szögeket írjanak le, mint ezen kerekek. Ezen föltételnek az által felelünk meg, hogy az (s q p oéssql pl ol) rúd parallelogrammokat (1. ábra) rendezzük el. Ezen elrendezésnél (c s) a (c s q) szögemeltyűnek egyik karja, mely szögemeltyűnek másik (s q) karja a (p q) vonórúddal, az (A) kerék függélyes kormánytengelyével merev összeköttetésben álló (o p) forgattyúval és a merev (o s) harántrúddal egy rúdparallelogrammot képez. Az (A) keréknek tehát mindig ugyanoly szöggel kell elfordulnia, mint a (c s) kormánynak; ugyanez áll a (d s) kormányra és a (B) kerékre. Ha tehát a jármű menetirányát módosítani akarjuk, akkor ezen szerkezetnek bármely részét ellendíthetjük. Előnyös azonban a (v u) kart (v) körül elforgatni, mely czélra a függélyes (v) tengelyen a (A B) forgattyú van elrendezve (7. ábra). Ha a jármű egyenes irányban halad, az egyes részek az 1. ábrában látható állásban vannak. Ha a (v u) kart jobbra forgatjuk, akkor az (sc) és (sd) tagok az (s) körül és az (A B) kerekek (o ol) tengelyük körül ellendülnek, úgy hogy a jármű jobbra fordul. Ha a (v u) karnak és az (s c u d) parallelogramm oldalainak hosszát megfelelően választjuk, akkor a jármű tetszőleges kis sugáron kanyarodhatik. a nélkül, hogy a kerekek csúsznának. Az 1. ábra az (s c u d) négyszögből és az ezzel összekötött, (u)-nál forgatható (v u) karból álló mechanizmusnak egyik elrendezését láttatja. Ezen mechanizmust a kocsi tetszőleges pontján elrendezhetjük, ha csak azon követelménynek megfelelünk, hogy az összes részek egy vízszintes síkban mozognak és az (s c) és (s d) tagoknak az (A B) kerekekkel való összeköttetését akként választjuk, hogy az ezen tagok és kerekek által leírt szögek egymással egyenlők legyenek. Nem közömbös mindig, hogy az egyik vagy másik kerék van-e az (s c) vagy (s d) taggal összekötve ; erre vonatkozólag a következőt kell szem előtt tartanunk: A következőkben «jobb keréknek», illetve «bal keréknek)) azon kerekeket fogjuk nevezni. melyek a kocsivezetőtől jobbra, illetve balra vannak, míg a rúdnégyszögnek •jobboldalin vagy «baloldali» tagja alatt azon tagot fogjuk érteni, mely egy (s)-nél állo és (u) felé néző személynek jobb, illetve bal oldalán van. A mellső kocsialjnak jobb kereke a rúdnégyszögnek jobboldali tagjával, a bal kerék pedig annak baloldali tagjával legyen összekötve. Az I., 2.. 3. és 4. ábrákban a kormányzó mechanizmusnak különféle elrendezései egyenes irányú haladásnak megfelelő állásukban vannak bemutatva. A vonalkázott körívek azt jelzik, hogy az általuk bezárt szöget határoló részek egymással merev összeköttetésben állanak és szögemeltyűt képeznek. A 4'. ábrában föltüntetett elrendezésnél azonban a rúdnégyszögnek jobboldali (s d) tagja közvetlenül a jobboldali keréknek függélyes kormánytengelyére van ékelve, míg a baloldali tag lazán van ezen tengelyen elrendezve és az (s c ]> o) parallelogramm által, melynek maga is egyik oldalát képezi, a bal kerékkel áll összeköttetésben. Az 5. ábra ugyanezen szerkezetet a járműnek balra kanyarodása pillanatában láttatja. A rúdnégyszög és a (v u) kar azon méreteinek meghatározásánál, melyeknél a kerekek tetszőleges szögnagyságú kanyarodás esetén nem csúszhatnak, a (>. ábrában föltüntetett sematikus rajzot használjuk. (o ol) azon tengelyek vízszintes vetületei, melyek körül a mellső kerekek ellendíthetők. (x xl) egy az (o ol) vonallal párhuzamos egyenes, mely a hátsó keréknek vagy ke re keknek geometriai tengelyét tünteti föl. Az (o ol) egyenes (M) felező pontjából (xxl)re az (Ms) merőlegest bocsátjuk, (s)-et összekötjük (o)-val és az (o s xl) szögnek (s z) felező vonalát meghúzzuk. Az így kapott (B Z) vonalra (s)-től kezdve az (s d) hosszt visszük rá, (d)-ből (x xl)-re / Y
