13538. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos távlátásra

— 2 -a) a vezetőképességnek megvilágítás által való módosítása selennek, kénnek, teliúrnak, koromnak és más ezen tulajdonsággal bíró anyagoknak alkalmazásánál, b) fotoelektromosság, c) thermoelektromosság, d) radiofonikus hatások, e) a mágnességnek megvilágítás által való módosítása vagy más hatások útján idéztetik elő. Az egyes képpontokból kiinduló fénynek színe szerint különböző erősségű elektromos áramokká átváltoztatott sugarak a reprodukáló állomáson egy elektromágnesnek megfelelő gerjesztését és ez által valamely prizmának oly előállítását idézik elő. hogy a valamely fényforrásból a prizmára eső ós ez által fölbontott fénynek csak egynemű sugara juthat a reprodukáló állomásnak synchron lengő tükreire. Ezen tükrök reflex hatása által azután a néző szemében a küldött képpont ugyanazon helyen és ugyanazon színben tétetik láthatóvá, mint a milyen a fölvételi állomásban lévő képpontnak megfelel. A következőkben a mellékelt rajzok nyomán ezen berendezésnek egyik foganatosítási alakját fogjuk közelebbről leírni egy selenczella alkalmazásával. Az 1. ábra a készüléknek összelrendezését, a fölvevő- és reprodukálóállomást tünteti föl. Az la ábra a fölvevő- és repródukálóállomás közötti összeköttetésnek módosított sémáját láttatja csak egy sodrony alkalmazásával. A 2. ábra a lengő tükrök egyikét láttatja. A 3. ábra a tükör mozgatására szolgáló elektromágnest tünteti föl. A .'5a ábra egy fölvevőállomás perspektivikus képe a tükör mozgatására szolgáló más berendezéssel. A 4. és 5. ábrák az alkalmazott selenezellát fölülnézetben és metszetben láttatják. A 6—9. ábrák a közlendő kép szétbontásának különféle diagrammáit láttatja. A négy (a) tükör mindegyike akként van készítve, hogy a tükröző fölület fényáthatlan masszával van bevonva, melyben valamely hegyes vagy éles szerszám (tű vagy kés) segélyével egyenes hasíték van előállítva, úgy hogy igen keskeny, vonalszerű csík létesül tükröző fölület gyanánt. Az ily tükrön át szemlélt (G) tárgynak tehát csak egy vonala tétetik láthatóvá, mivel a mozdulatlan szembe így csak azon sugarak juthatnak, melyek oly szög alatt tükröztetnek vissza, mely azon szöggel egyenlő, mely alatt a valamely képnek ugyanazon síkban fekvő vonalából kiinduló fénysugarak a tükörre vetődnek. A tükör a (b) vaslemezre van erősítve, mely az (E) elektromágnesnek fegyverzetét képezi, és mely a (c) csapok körül forgatható. A (b) fegyverzetnek az elektromágnes gerjesztése következtében való vonzatása által az (a) tükör elforgattatik és így a szemlélt képnek vagy tárgynak mindig másmás vonalai láthatók, mivel a tükörre vetődő és ennek következtében a visszatükrözött sugaraknak szöge is mindig más és más lesz. Hogy már most ezen vonal pontokká bontassék szét, az (A) fölvevőkészűlékuek második, szintén egy (El) elektromágnes által mozgatott (a) tükre a maga (bl) fegyverzetén akként állíttatik be, hogy a két tükörnek tükröző vonalai egymásra merőleges síkokban feküdjenek. Ekkor a két tükörnek meghatározott kölcsönös állásánál az első tükör tükröző vonalának csak egy meghatározott pontja tűnhet föl a második tükörben, úgy hogy csak az ezen pontnak megfelelő, visszatükrözött sugár is tükröztethető vissza a második tükör által is. Ha mindkét tükör (c) tengelye körül forog, akkor a kettős tükrözés után a tárgynak különböző pontjairól a sugarak egymás után az (A) fölvevőkészülékben elrendezett (\v) falnak bizonyos pontjára vetíttetnek és ekként az egymás után következő képpontokból végnélküli vonal képezhető. A 6—8. ábrák grafikus föltüntetésben több módját mutatják be valamely képnek egy végnélküli (K) vonalat képező (k) pontokká való fölbontásának, mely pontoknak