13538. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos távlátásra

3 (x) abscissái a függélyes tengely körül forgó tükörnek mozgását, (y) ordináfái pedig a vízszintes tengely körül lengő másik tükörnek helyzetváltoztatásait határozzák meg. Ezen két tükör mozgásának eredőit a vés nélküli (K) vonalak képezik, melyek közül a 8. ábrában föltüntetett vonal a leghoszszabb. mivel itt a két tükör mozgásainak különbsége a legnagyobb. Ezen különbségtől függ a (K) vonal (k) pontjainak sűrűbb, kevésbbé sűrű egymásutánja és ez által viszont a szétbontott kép hű reprodukcziója is. Ekként a tükrök mozgása közben a (w) falnak bizonyos pontjára a tárgytól kiinduló mindig más-más fénysugarak vetítetnek, melyek úgy intenzitásuk, mint színük tekintetében egymástól különbözők. Ezen fénykiilönbözeteket már most, hogy azokat valamely távol fekvő helyen reprodukálhassuk, mindenek előtt áramkülönbözetekké változtatjuk át. Ez a föltüntetett foganatosításnál előnyösen az (S) selenczella segélyével történik, melynek vezetőképessége tudvalevőleg megvilágítás által lényegesen növeltetik és különböző színű sugarak hatása által különböző mértékben módosíttatik. Ezen selenczella az (o) nyílás mögött van, mely nyílás a (w) falnak azon pontján van elrendezve, melyre a küldőkészüléknek második (a) tükréről vetített sugár esik. A czella a (B) battériával együtt az (L) vonalvezetékbe van bekapcsolva, mely az(AI) átvevő-(reprodukáló) állomásba van vezetve, és mely itt az (E2) elektromágnessel, valamint az egy elágazásban fekvő kis (1) izzólámpával van összekötve. Ha az (S) selenczella nincsen megvilágítva, akkor az (L) vezeték árammentes, minthogy a selen a sötétben igen nagy ellentállást fejt ki Mihelyt azonban a selenre az (o) nyíláson át egy reflektált fénysugár esik, ezen ellenállás rögtön akként csökkentetik, hogy a battériától a vonalvezetékbe árain küldetik, mely az (E2) elektromágnest gerjeszti és az (I) lámpát izzásba hozza. Minthogy már most a sugarak hatása azoknak színe szerint különböző, úgy azok a selennek különböző fokú vezetőképességet kölcsönöznek és így az (L) vonalvezetékbe különböző erősségű áramok küldetnek. Hogy az ekként nyert áramkiilönbözeteket újból fénykülönbözetekké változtassuk át, az (E2) elektromágnesnek (b2) fegyverzetén a (p) prizma és a (\vl) falban az íol) nyílás akként van elrendezve, hogy az izzólámpából kiinduló és a prizma által fölbontott fénynek csak azon sugara hatolhasson a nyíláson keresztül, mely színében azon sugárral egyezik meg, mely az adott pillanatban a küldőállomásnak selenczelIáját megvilágítja, és mely ezen színének megfelelően bizonyos áramerősséget és így a fegyverzetnek a gerjesztett elektromágneshez való bizonyos megfelelő közelíttetését, tehát a (p) prizmának helyzetváltozását idézi elő. Az (1) izzólámpának fénye helyett az (oá) hasítékon át belépő közvetlen napfényt is fölbontathatunk a prizma által. Az (ol) nyíláson keresztülhatoló pl. kék sugár, ha a selenczella kék sugárral világíttatik meg, már most hasonló módon, de megfordított irányban kettős tükrözésnek vettetik alá két (ai tükör által, melyek szintén az (El E) elektromágnesek hatása alatt (c) tengelyük körül lengnek és melyek ez által az egyes egymásra következő sugarakat a (61) képpé egyesítik. Erre csak az szükséges, hogy a tükrük mindkét (A) és (Al) készülékben teljesen synchron mozogjanak. Ezen czélból a vízszintes tengelyek körül lengő tükörnek két (E El) elektromágnese az (Ll) vezeték által a (Bl) battériával, a függélyes tengelyek körül forgó tükröknek két (El El) elektromágnese pedig az (L2) vezeték a (B2) battériával van összekötve és ezen batteriaáramkörökbe egy-egy (MI M2) árammegszakító, indukcziós készülék, mikrofon vagy más oly készülék van bekapcsolva, melynek segélyével az áram folytonosan megszakíttatik. vagy erősségében módosíttatik. Oly elrendezés, mely által a küldő- és átvevő (reprodukáló) állomásban a tiikürmozgásoknak synchronismusa különösen elő-