13464. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú elektromótor

— 2 — teljes, a másik pedig- pontozott vonallal van jelölve. Az 5. ábra egy diagramm, mely a mágneses mező erejének az 1. ábrában jelölt forgó mágneses mező különböző állásainál való változásait tűnteti föl. A mondott mágnes föliilete itt vízszintes vonallal van jelölve és az erő elosztása akkor változik a rajz szerint, ha a tápláló áram két fázisának egyike maximumban és a másika nullban van. A (5. ábra szintén egy diagramm, mely hasonló az 5. ábrabelihez; csakhogy itt az erő változása azon esetre vonatkozik, ha a fázis, mely az 5. ábrában maximumban volt, itten null. A 7. ábra egy diagramm, mely hasonló az 5. és 6. ábrához; az itt jelzett változások akkor állnak elő. ha a két tápláló áram egyenlő értékű. A 8., 9. és 10. ábrák oly változási diagrammok, melyek a 2. ábrában bemutatott mágneses mezőben előálló magnetikus viszonyokat jelzik, megfelelően az 5., (>. és 7. ábrákban föltűntetett viszonyoknak. A 11 —14. ábrákban a mágneses erő elosztása az 1. ábra szerinti mágneses mezőben van bemutatva; az egyik magnetikus pólus teljes vonallal a másik pontozott vonallal van bemutatva és a négy ábra együttesen mutatja az egy negyed fordulat alatt való változásokat egy négy pólusos gépen. A 15—18. ábrák megfelelnek a 11—14. ábráknak, azonban azon állapotot mutatják, mely a gépnek a 2. ábra szerint való készítésénél varható. Ezelőtt szokásos volt eloszlott tekerületek készítésénél és azoknak forgó mezejü motorok készítésére való alkalmazásánál, hogy mindegyik tekercsrész az egész kerületnek azon részére helyeztessék, melyet az egész köpenyfölületnek annyi részre való osztása által nyerünk, a hány pólus van. így ha a mótor négy pólusos, akkor mindegyik tekeriilet az ívnek 90°-át foglalje el, míg hat pólusos gépnél mindegyik tekercs ()0°-ra terjed stb. A csáva rá si módnak «zr>n ré»i alakja és pedig a zárt csavarulatok typusánál az I. ábrában van bemutatva, a melyen a csavarulatok elhelyezendők, négy szegmentre lévén beosztva és a hornyok mindegyik szegmenten 1—8-ig bezárólag vannak számozva. Az (a b c d) vonalvégek megfelelnek az áram egyik fázisának és a nyilak az áram irányát jelzik, ha ezen fázis maximumban van és a második fázis, melynek az (a' b' c' d') vonalak felelnek meg. nullban van. Összeté vesztés elkerülése czéljából a nyilak, melyek az áram irányát jelzik, ha az áramnak második fázisa bármely más értékű mint nulla, elhagyattak. Ezen bejelentésben a kifejezés armatúra a leírás megkönnyítésére a gép azon részére alkalmaztatik, melyben az áramok indukáltainak és a kifejezés gerjesztőmágnes azon részre, mely a külső vezetéktől kap áramot és minthogy az armartura itt állónak és a gerjesztőmágnes forgónak van bemutatva, természetes, hogy ezen kombináczió meg is fordítható. Az 5—10. ábrákban a hengeres gerjesztő mágnes föliilete y—y egyenes vonallal van jelölve. Az (e f g h) vertikális vonalak azon pontokban, melyekben az y—y vonalat metszik, adják a megfelelő pontokat az 1., 2., 3. és 4. ábrákban. Az 5. ábrában pl. a srafirozott hullámterület jelöli a mágneses mező változó erővonalait egymás után következő pontokban köröskörül az egész gerjesztő mágnesen, ha az (ab c d) vonalaknak megfelelő fázis árama pozitív és maximum és az (a' b' c' d') vonalaknak megfelelő fázis árama nulla. Látni való, hogy a legnagyobb mágneses erő csakis egy pontban található és hogy a hullám csúcsa hegyes. Igaz, hogy ez nem a tökéletesen helyes alakja a hullámnak minden tekintetben, a különböző gépeken azonban az általános elv ezen ábrában teljesen illusztrálva van. A 6. ábra jelzi a magnetizmus eloszlását akkor, ha az (a' b'c' d ) vonalaknak megfelelő áram maximumban és az (a b cd)vonalaknak megfelelő nullban van. Látható, hogy a hullám alakja ugyanaz marad. A 7. ábrában a pontozott vonalak mutat-