13267. lajstromszámú szabadalom • Gőzcsapadék leválasztó
- 2 — zett kimetszés nem teljes, hanem ezek fölső szélük végén csak középrészükig terjedő bevágással bírnak. A szárnyvég nevezett része vízszintesen át van hajtva, és j> csavar vagy szögecs által r gyűrűre (1. és 2. ábra) van erősítve, mely b fenék emelkedett széléhez s csavarok által rögzíttetik. E szilárd szárnyazat könnyen eltávolítható vagy kicserélhető. e kamra legmélyebb pontjaiból több g cső közlekedik. A gyűrűalakú b választófenék szintén egy emelkedettebb belső széllel bír. A választófenék fölött fekvő d kamra legmélyebb pontjain szintén több h levezetőcső foglal helyet, melyek mindannyian A1 csőbe torkolnak, mely utóbbiak, valamint a g levezető csövek is az alsó kamra b1 fenekébe nyílnak. g és h csövek egyidejűleg i védlap megerősítésére is szolgálnak, mely utóbbi, ha a kazán gőztere nagyon csekély, megakadályozza a víznek e szárnyakhoz való fölcsapkodását. A d kamrába beágyazott f szárnyaskerék dl szekrényben foroghat, melyen a gőznek szintén át kell áramlania, mielőtt d kamrából kilépne. E kamra csavarok segélyével a1 gyűrűhöz van erősítve, melynek fölső része a k kazánfal hajlatának megfelelően van kiképezve. Mint már említettük, az elragadott vízrészecskék nagy részben már a gőznek a szilárd ferde e szárnyakhoz való ütközése alkalmával kiválnak, és e szárnyakon cseppekké alakulva, i lapra hullanak, honnan azután lefolynak. Jelentékeny mennyiségű vízrészecske válik ki még a c kamrában, azon hatásnál fogva is, mely f szárnyaskerék rotálásakor a c kamrában foglalt gőzökre gyakoroltatik. f szárnyas-kerék ugyanis ferdén álló szárnyaival lefelé ható légvonatot idéz elő, a mi a már különben is ferdén irányított gőzrétegeket még erősebben lefelé téríti, mire azok kifelé az edény falához, illetőleg a hajlott fenékhez csapódnak. így tehát a vízrészecskék egy másik, jelentékeny része c kamra falaira rakódik, innen lefolyva pedig g csövön át az i védlap alatti kazán vízbe kerül vissza. A már meglehetős száraz gőzök most még a könnyen és nagyon gyorsan forgó szárnyas-kerekekre áramlanak, melyek a gőzre úgy hatnak, hogy a benne foglalt vízrészecskék a szárnyakhoz ütődnek, és ezek által az edény falához vettetnek. Az összegyülemlett víz h h1 csöveken keresztül visszafolyik a kazánba, míg a vízrészecskéktől majdnem teljesen megszabadított gőz k1 gőztérbe, innen pedig a gőzvezetékbe jut A gőz szárítására nézve lényeges tehát, hogy a gőz előbb egy előkamrában szilárdan álló hajlított e szárnyak által rétegeztessék, és egyenes áramlási irányától eltéríttessék, és hogy ezen eltérítés a rotáló szárnyas-kerék által támasztott, az előkamrába is kiható léghuzam által erősíttessék, mert ezen hatások együttműködése folytán messzeható előszárítást érhetünk el. A rotáló szárnyaskerék segélyével pedig sikerül a gőzben még visszamaradt vízrészecskéket majdnem tökéletesen kiválasztani. A gőzcsapadék leválasztó, mint a 3. ábra mutatja, az / l1 gőzvezetékbe is beiktatható. Ezen esetben a leírt készülék egy függélyesen álló n választófenék és o levezetőcsővel bíró m tartányba jön. A készülék u választófenékre erősíttetik föl. A gőz a készülék alatt áramlik be az m tartányba. és fölötte vezettetik el. Különben a készülék teljesen a leírt, csakhogy itt az i védlap hiányzik, ellenben a g és h1 h1 csöveket czélszerű a gőzbeáramlási cső alá mélyíteni. Lehetséges két vagy több készüléket is a gőzvezetékbe iktatni, mi által messzeható szárítást érhetünk el. Oly esetekben, midőn a szárnykerekeken átáramló gőztömeg, majd nagyobb, majd kisebb, vagy maga a gőzfogyasztás időnkint erősebb mint máskor, czélszerű lesz az r gyűrűs keretben mereven megerősített szárnykerekeket állíthatóvá tenni, ugy, hogy a két, egyébként központosán elrendezett szárnykerekeknek egymástól való távola változtatható legyen. A rajznak 4. ábrája egy ilyen módon berendezett. közvetlenül a gőztér alatt elrendezett vízgőz leválasztót ábrázol.
