13158. lajstromszámú szabadalom • Előmelegítő és keverő gáz-, petróleum-, alkohol- stb. mótorokhoz
— 5 -A F1 szeleprúd alsó végén csavarmenetek vannak, melyekre a B1 1 csavarházat és a C1 1 ellencsavarházat csavaroltuk. A B11 csavarház a T1 szeleprúd D1 1 karimájára fekszik. A gázvezetőcső ugyancsak egy F11 karimában végződik, ezen két Dx l FL1 karima között egy ZL rúgó van elhelyezve, mely a T1 szeleprudat és az X1 peczek hatása következtében a VL szeleprudat is lefelé törekszik nyomni, tehát a két szelepet a fészkére szorítja. Mivel a gázvezetékben kiöblösödéa nincs és minthogy ennek czélja sem volna, mert a dugattyú által kifejtett szívóhatás a gáz beömlésre befolyást nem gyakorol, a gáz beömlését annak a nyomásnak megfelelően kell szabályozni, mely a gázvezetékben uralkodik, mert csak így sikerül a keverék összetételét állandóvá tenni. Ezért ha a gázvezetékben a nyomás nagyobbodik, a gázszelep elmozdulását kisebbíteni kell. Ebből a czélból a B11 csavarház és a C1 1 ellencsavarház forgatásával a Dx í karimát eltoljuk, mi által a Z1 rúgó feszültségét nagyobbítjuk, úgy hogy az L'1 szelep szorosabban a szelepházra fekszik. Azonkívül, minthogy a K1 L1 emelő a szelepet működteti, annak következtében, hogy az En csiga segélyével a Cl x ellencsavarházra fekszik és minthogy másrészt ezt az ellencsavarházat fölemeltük, az Ii1 szelep elmozdulása kisebb fog lenni. Megjegyezzük, hogy az S1 légszelepnek nem az a czélja, hogy a levegőnek a készülékbe való jutását szabályozza, hanem egyszerűen az, hogy a levegőt vékony rétegben vezesse be a készülékbe és hogy így a levegő a beömlött gázzal bensőbben keverődjön. A beáramló gáz a levegőnél könnyebb lévén, gyorsabban hatol be a készülékbe és ennek következtében a levegővel még bensőbben keverődik. Ha a gázvezetékben a feszültség a normálisnál kisebb, a gázszelep elmozdulását nagyobbítani kell, ekkor a B1 1 és Cn csavarházakat az ellenkező értelemben forgatjuk. Az Sl légszelep ekkor a fészkére szorul, míg az Ii1 gázszelep nyitva van. A gáz az S1 szelepen a gázvezető csőbe áramlik, honnan a beszívatás időszaka alatt az előmelegítőbe jut. A föntebb leírt szabályozási mód abban áll, hogy a bevezetett keverék mennyiségét változtatjuk, a mennyiben azt az égés - terményekkel többé - kevésbbé fölhigítjuk. Megjegyezzük azonban, hogy bizonyos esetekben a fölhigításra nem égésterményeket, hanem tiszta levegőt is lehet használni. Elégséges erre, ha egy segéd-szelepet használunk a tiszta levegő bevezetésére, melyet egy külön bütyök működtet oly módon, hogy rendes forgássebességnél a szelep mindig zárva van, míg ha a gép forgássebessége túlságosan naggyá lesz, a beszívatási szakasz egy része vagy egész tartama alatt nyitva tartja. Ebben az esetben a szabályozó a kifuvató szelepet a rendes módon működteti, t. i. csak a negyedik szakaszban nyitja. A szabályozás ezen nemét nem tartjuk oly tökéletesnek, mint az első sorban leírtat. Tén3^1eg, ha légköri levegőt vezetünk a hengerbe, ez az előzetesen előkészített robbanó keverékkel diffundál, tehát a keverék összetétele megváltozik. Az égésterményeknél ez a diffúzió föl nem lép. A 14. ábrán a gépünknél használt dugattyú metszetét ábrázolja. Ez a dugattyú homlokfölületén a dugattyú átmérőjénél kisebb átmérőjű a koronggal van ellátva, melynek az a czélja, hogy a gép szabályozásánál az előzetesen előkészített keverék ne ütközzön túlságosan hevesen a hengerben lévő égésterményekbe. Ez a korong tehát lehetővé teszi, hogy a robbanó keveréket a henger belsejében az égésterményektől elválasszuk, az egyik rész, mely a dugattyú mellett van, az elégett gázokból, a másik pedig az előzetesen előkészített keverékből áll. Azonkívül maga a korong is meleg és így a kompressziónál a gázkeverék meggyújtását elősegíti; Tettek már eddig is kísérleteket arra nézve, hogy a hengereket vízgőzzel hűtsék, de erről úgy a gázmotoroknál, mint a petróleum- és más motoroknál is le kell mon-
